114459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növénybetegségek elleni permetezőszer előállítására

Megjelent 1936. évi junius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114459. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — T. 54:34:. ALAPSZÁM. Eljárás növénybetegségek elleni permetezö'szer előállítására. Tagger János okleveles kereskedő Graz. A bejelentés napja 1935. évi április hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi junius hó 2-ika. A találmány eljárás olyan folyékony permetezőszer előállítására, gomba és állati növénykártevők leküzdésére, amely szer a növényen nemcsak egymagában fel-5 lépő növényi kártevő leküzdésére alkalmas, hanem akkor is eredményesen használható, ha az illető növényen egyidejűleg vagy időközönként két vagy több különböző kártevő lép fel. 10 Tudott dolog, hogy a mészkénlé alkalmazása magában véve több előnye mellett azzal a hátránnyal jár, hogy erős maró hatásánál fogva, különösen zsenge növényrészeken égéseket okoz és hogy arány-15 lag csak kevés kártevővel szemben alkalmazható kielégítő eredménnyel, még akkor is, ha gumi hozzákeverésével tapadását megnöveljük. Már azt is javasolták, hogy különösen lisztharmat ellen vas-20 szulfidlét alkalmazzanak, amelyet 4—5 kg. vasgálicnak 100 1. vízben való oldatából és a tökéletes átalakuláshoz szükséges menynyiségű mészkénléből állítottak elő. Száraz porokat is javasoltak, melyek előállí-25 tásához más alkatrészekkel együtt, ként, meszet és vasgálicot is kevertek össze, ezeknek azonban az a hátrányuk, hogy az eső hamarosan lemossa őket, úgy, hogy a földön át legfeljebb a növények gyökerére 30 hatnak, hátrányuk továbbá az, hogy a por egyes alkotórészei, ezeknek az előállításban való korai összetalálkozása folytán, kölcsönösen átalakulnak, ami megszünteti egyébként jó hatásukat. 35 A találmány szerinti eljárás célja nemcsak kártevőirtószernek egyszerű és olcsó előállítása, amely alkalmazásában mentes a fenti hátrányoktól, hanem amely az eddigi szereket azzal is felülmúlja, hogy nagyszámú kártevővel szemben kitűnően 40 és így gazdaságosan is alkalmazható. Sok magában véve ismert, szernek messzemenő új összetételéből áll és mészkénlét alkalmaz valamely diszpergáló szerrel kapcsolatban, amilyen az enyv, glutin, gelatin, 45 csiriz, szulfitlúg (szulfitgyári szennyvíz, Sulfitablauge), gyantaszappan, amelyekhez előzetesen bizonyos kártevők, mint hernyók és pondrók fellépése ellen, esetleg még magukban véve ismert arzénkészít- 50 menyeket vagy dohánykivonatot adhatunk. Ehhez a keverékhez csak közvetlenül a permetezés előtt oldódó vassót adunk hozzá. A dispergálószerrel, amely egyúttal jó tapasztószer is és a vasvegyületnek csak 55 közvetlen a használat előtti jó hozzákeverésével, kitűnő elosztást és tapadóképességet érünk el és főképen még azt, hogy a. permetező folyadékban a vasszulfid legfinomabb elosztásban, úgyszólván a kelet- 60 kezése állapotában van jelen és ennek következtében erőteljesen hat. A kiinduló anyagok tisztasága, keverési aránya és a mószikénló főzésének ideje szerint a végső keverék oly összetételeket tartalmaz, me- 65 lyek egyszerű kémiai arányszámokkal ki nem fejezhetők. 1—2 kg. mészkénlé és enyv 100 1. vízben jól elkevert oldatához pl. 3—6 dkg. vas' gálicot adhatunk. 79 A találmány szerint előállított szer már az eddigi kísérletek alapján is, melyek azonban még koránt sincsenek lezárva, igen jó eredménnyel használható pl. úgy varasodás, lisztharmat, gombák a levelek 75, fodrosodását okozó és penész okozta beteg-