114440. lajstromszámú szabadalom • Érmebedobású vízmérő
szektort a (p') rugója (3. ábra) a kiindulási helyzetébe viszi vissza!, mire a csap a (t) tokban (1. ábra) újra záródik. A (d) dob résébe dobott érme a (d) dob 5 félfordulata után felülről lekerül az alsó helyzetbe (3. ábra, eredmény vonalak), melyben, az a tok (y) lapjához ütközik és az utóbbi alatt fekvő, nem ábrázolt gyüjtőtartályba esik. Ekkor újabb érmét dob-10 hatunk be és az (e) forgattyút (2. ábra) tovább forgathatjuk. Ez az érme az (n) fogasdobot további, azonos nagyságú darabbal jobbra tólja. E második érme is a. gyüjtőtartályba esik, amikor az a (d) dob 15 félfordulata után a tok (y) lapjához ér (3. ábra). Minél több érmét dobunk be, annál messzebb tolódik az (n) fogasdob a (p) fogasszektor fölött és annál nagyobb idő szükséges ahhoz, hogy a, vízmérő rnoz-20 gása a fogasdob kapcsolódását a (p) fogasszektorral megszakítsa. A bedobott érmék számának láthatóvátételére az (n) fogasdob jobboldali homloklapjához fekvő (z) pálcát használhat-25 juk (1. ábra), mely a (z') mutató segélyével a bedobott pénzösszeget léptéken jelzi. A (z) pálca köré a (z") rugót helyezzük, mely a (z') mutatót a fogasdob viszszatérésekor a kiindulási vagy a zérus-30 helyzetébe nyomja vissza. Az (o) csavarorsó végén még külön (z'") számlálót alkalmazhatunk a vízmérő adatainak ellenőrzésére. Elzárószervként igen célszerűen olyan 35 csapot vehetünk, mely a befizetett érmék felhasználása után nem iitésszerűen zár, hanem fúvókákon átfolyó fékező víz segélyével, pl. zárómembrán alkalmazása mellett, lassan és kíméletesen. 40 Oly célból, hogy a pénzösszegnek megfelelő vízmennyiséget különböző elosztott időpontokban vételezhessünk, a csapolóhelyeket, melyek a kibocsátócső mögött lehetnek, elzárószervekkel kell felszerelni. 45 A találmány természetesen nem szorítkozik a leírt foganatosítási alakra, hanem az igénypontok keretein belül még különböző vonatkozásokban módosítható. Szabadalmi igények: 1. Érmebedobású vízmérő, melyre jellemző a (t) vízcsap nyitásához való, 50 kézzel működtethető (e, f, g) hajtómű, közbeiktatott két kapcsolással, melyek egyike (d, 1) a bedobott (b) érme vagy érmék közreműködése mellett a hajtókapcsolatot létrehozza és az érme 55 leesése után ismét megszakítja, míg a másikat (n, p) a (v) vízmérő működteti és az a megfizetett vízmennyiség kiadása után az (n, p) hajtókapcsolat oldódása folytán a (t) vízcsap záródá- 60 sát idézi elő. 2. Az 1. alatt igényelt vízmérő foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a bedobott (b) érme (d) dob hasítékába esik és ezzel a dobhoz csatlakozó (1) 65 hajtóműrész szabad mozgathatóságát a (d) dobhoz képest megszakítja. 3. Az 1. alatt igényelt vízmérő foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a második kapcsolást (o) csavarorsón 70 tengelyirányban eltolható (n) fogasdob létesíti, mely a kézi hajtásnak a fogasdobra hatása folytán az egyik irányban a (v) vízmérőnek az (o) csavarorsóra hatása folytán ellenben a másik irány- 75-ban tolódik el és ennél az eltolódásnál a kapcsolatot a kézi mozgatást okozó (p) hajtóműrésszel létrehozza, illetve a (v) vízmérő továbbmozgásának megfelelően ismét me;g:sza!kítja. 80> 4. Az 1. vagy 2. alatt igényelt vízmérő foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a (d) dobba dobott (b) érme meghatározott elfordulás után a tok valamely helytálló (y) részéhez ütközik és 85-így a hajtómű kézi kényszerműves továbbmozgatását megszakítja. 5. A 4. alatt igényelt vízmérő foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a (b) érme, amikor a helytálló (y) tok- 90 részhez, ér, a gyüjtőtartályba esik, miáltal a kézi behatás a csapmozgásra, illetve az (n) fogasdobra megszakad. 1 rajzlap melléklettel.