114417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek előállítására

egyéb, a választott aldehidnek és alkohol­nak megfelelő észtert ad. Aldehidek közvetlen átalakítására ész­terekké már ismeretessé vált egy módszer 5 (Titschenko, Zentralblatt 1906, II., 1310— 1554. old), amely szerint aldehidet, alumi­niumalkoholát jelenlétében, intramoleku­láris átrendeződéssel eszterré konden­zálnak, így pl. acetaldehidből kondenzáló 10 reakcióval etilacetátot kapunk. Ez az el­járás két aldehidmolekula addicionálódá­sán alapszik, ennek megfelelően vízkilé­pés nem történik. A 70.054. és 74.954. sz. osztrák, valamint a 282.226. sz. német sza-15 badalmi leírásokban ismertetett eljárások ugyancsak aluminiumalkoholátok fel­használásával történő alde'hid-kondenzá­lódáson alapszanak. Ezek az eljárások szintén alapjában 20 különböznek a találmány szerinti eljárás­tól, mert míg az előbbieknél egy molekula etilacetát előállítására két molekula acet­aldehidre van szükség, addig a találmány szerint egy molekula etilacetát clőállítá-25 sára elegendő egy molekula acetaldehid, egy molekula etilalkohol felhasználása mellett. Maguk a. reakciók is lényegesen máskép folynak le, mert az első esetben kondenzáló reakció megy végbe vízkilé-30 pés nélkül, a találmány szerinti eljárás­ban viszont esztereződés vízkilépéssel. Az új eljárás nagyon gazdaságos, mert az észtért az aldehidből közvetlenül a közbenső sav-előállítás kényszere nélkül, 35 továbbá a st. n. keletkező savcsoport na­gyobb reakcióképességének kihasználása mellett kapjuk; az eljárás továbbá tág határok között variálható1 , egyrészt mert pl. kevert aldehidek, illetve kevert alko-40 holok alkalmazása esetén tetszőleges esz­terkeverékek kaphatók, másrészt mert &z eszterek mellett egyszersmind kívánt mennyiségben sav is előállítható!,, oly mó­don, hogy az egyidejűleg előállítani kí­£5 vánt sav mennyisége szerint csökkentjük a reakciós rendszerbe bevitt alkohol meny­nyiségét. Az eljárás gyakorlati kivitelét megfe­lelő katalizátorok lényegesen elősegítik. 50 Alkalmas katalizátoroknak bizonyultak főleg a változó, vagyis magasabb és ala­csonyabb vegyértéket is mutató fémek, illetve ezek vegyületei, mint pl. mangán­sók, uránsók stb. vagy ezek keverékei, 55 különösen savak jelenlétében. így pl. etilacetát előállításánál igen jó ered­ménnyel használható katalizátorként a tömény ecetsavban oldott káliumperman­gauát, mimellett a rendszerbe kevés kén­savat is adagolhatunk. 60 Kiviteli példák: I. Etilacetát előállítása acetaldehidből és etilalkoholból. Kb. 3 liter űrtartalmú, alkalmas hűtő­illetve fűtőberendezéssel, perforált oxi- 65 génbevezetőcsővel és a szükséges mérő­műszerekkel ellátott, saválló anyagból ké­szült zárható edénybe hűtés közben 1050 cm® acetaldehidet viszünk be, melyhez apró részletekben 1250 cm3 96%-os etil- 70 alkohol, 220 cm3 90%-os ecetsav, 6 g uranilklorid és 15 g tömény kénsavból álló keveréket folyatunk hozzá. Az edénybe, lezárása után, oxigénáramot ve­zetünk s ugyanekkor bekapcsoljuk a fű- 75 test. A nyomást eleinte kb. 1—2 atm. túl­nyomásig hagyjuk emelkedni, a fűtést pedig úgy szabályozzuk, hogy az edény tartalma 1 /s—1 óra alatt 40—50°-os hőmér­sékletet érjen el. E hőfok elérése után a 80 melegítést beszüntetjük, mert a reakcióhö ekkor már elegendő a szükséges hőmér­séklet fenntartására. A folyamat kb. 18 ora. alatt végbemegy, mialatt a nyomást fokozatosan kb. 5—6 atm. túlnyomásig 85 emeljük. A reakció' befejeztével az oxigén­bevezetést megszüntetjük s a rendszert 20° alá hűtjük. Ezután a i'ölös nyomást kiengedjük s a reakciós terméket desz­tillációval: szétválasztjuk. A felhasznált 90 aeetaldehidnek 91.5%-a etilacetáttá ala­kult át, míg 6%-a változatlan maradt. A 2.5%-nyi hiányzó' rész desztillációs vesz­teség. II. Propilbenzoát és benzoesav előállí- 95 tása. Benzaldehidet összekeverünk az ekviva­lens propilalkoholmennyiség felével és az elegyhez 2% sósavat és 0.4% mangán­kloridot adunk, majd a keveréket az I. 100 példa szerint oxidálásnak vetjük alá. A reakciótermékben, ai benzaldehidnek kb. 10—12%-a és kevés propilalkohol válto­zatlan marad, a benzaldehidnek kb. 88—• 90 % -a propilbenzoáttá és benzoesavvá 105 alakul. III. Izoamilacetáf, és nátriumacetát elő­állítása. Acetaldehidet az ekvivalens mennyi­ségű izoamilaikohol fele mennyiségével 110 keverünk, az elegyhez 2% tömény kén­savat és 0.7% káliumpermanganát tömény ecetsavas oldatát adjuk, majd aiz egészet kb. 20 órán át az I. példa szerint oxidál­juk. A reakciós terméket szódával kö- 115 zömbösítjük, s annyi vizet adunk hozzá, hogy az amilacetát, vízzel alkotott binér

Next

/
Thumbnails
Contents