114417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek előállítására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 114417. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. — M. 10464. ALAPSZÁM. Eljárás eszterek előállítására. Dr. Moskovits Miklós gyáros, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 13-ika. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi március hó 14-ike. Ismeretes, hogy az esz tereket a gyakorlatban savból és alkoholból szokták, vízelvonó katalizátorok jelenlétében, melegítés közben előállítani. Az iparilag leg-5 fontosabb eoetsaveszterék előállításához szükséges ecetsavat régebben a falepároló és erjedési ipar szolgáltatta; újabban mindinkább tért hódít az acetaldehidből kiinduló ecetvasgyártás. Az acetaldehi-10 det vagy szinté tikus úton karbid- ill. acetilénből, vagy pedig etilalkoholból állítják elő. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy az előállított eszterben magában az 15 ecetsavból csupán az ecetsavgyök marad meg, a szintétikus ecetsavgyártásnak az a munkafolyamata, amely a sav kifejlesztésére irányul a közbenső termékként keletkező aldehidből, elvileg tulajdonké-20 pen fölöslegesnek látszik, ha az előállítandó savat esztergyártásra kívánjuk felhasználni. Kísérleteket végeztünk tehát abban az irányban, hogy az eszterek előállítása 25 szempontjából fölöslegesnek látszó külön savkiképzést elmellőzve, az esztereket közvetlenül az acetaldehidből, vagy általánosabban más aldehidekből állítsuk elő. Kitűnt, hogy csakugyan lehetséges esz-30 tereket acetaldehidből vagy más aldehidekből, a kívánt fajtájú eszternek megfelelő alkohol felhasználásával, közvetlenül előállítani, ha a választott savnak megfelelő aldehidnek é® a megfelelő alkothol-35 nak az elegyét oxigénnel oxidáljuk. így pl. ha aeetaldehid és etilalkohol elegyét autoklávban oxigén vagy oxigént tartalmazó gázok hatásának tesszük ki, közvetlenül etilacetátot kapunk. A találmány szerinti eljárás lényege 40 tehát az, hogy eszterek előállítására a kívánt eszter savgyökét a megfelelően választott aldehidből, alkoholgyökét pedig a megfelelő alkoholból képezzük ki, közvetlen oxidálás útján, amikor is a reakció 15 vízkilépés közben megy végbe. Ez az eljárás alapjában különbözik mindamaz ismert gyakorlati esztergyártási eljárásoktól, amelyek kész savból indulnak ki. Az aldehid-alkohol- (oxigén-) rendszer- 50 ben különféle reakciók lehetségesek. Azoknak az elméletileg lehetséges reakcióknak a lefolyása, amelyek vízkiképzés közben vezetnek eszter keletkezésére, jórészt igen bonyolult. Annak az egy, 55 aránylag egyszerű reakciónak; az esetében, amelynél az aldehid először savvá oxidálódik és azután a keletkezett sav alakul az alkohollal eszterré, az a helyzet, hogy itt a sav-csoport magának a go reakciónak során keletkezik és ilyetén, minthogy a keletkezési állapotban van, egészen más a reakcióképessége, mint hogyha a szokásos módon, már kész savat használnánk a reakció egyik résztvevője- 55 ként. Az eszterképződésnek egy másik, bár jóval bonyolultabb módja, éspedig ugyancsak vízkilépés közben, például az,, hogy átmenetileg aldehid-alkohol-addiciós vegyület keletkezik, amely, mint pl. 79 a Jacobsen előállította etilidénoxietiléter: CH3 .CH (OH).OC2 H5 (1. Beilstein, III. kiadás, I. kötet, 922. old.) oxidálás révén, amikor a CH. OH-csoport CO-esoporttá oxidálódik, közvetlenül etilacetátot, illetve 75
