114397. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet járművekhez
MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG • SZABADALMI LEÍRÁS 114397. SZÁM. XX/a. OSZTÁLY. — Sch. 5315. ALAPSZÁM. Hajtószerkezet járművekhez. Schuller József százados Budapest. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 26-ika. Motornélküli járművek h&jtószerkez©tének szerkesztésénél eddig csak arra törekedtek, hogy a kifejtett erő lehetőleg közvetlenül, minél kevesebb mozgó rész 5 közvetítésével vitessék át a kerekek forgatására s így az erő csak a jármű mozgási energiájában volt, az egyenletes járás biztosítására, felhalmozható. Ez a mozgási energia azonban a sebes-10 ség függvénye s ennélfogva annál kisebb lesz, minél jobban csökken a sebesség. Hegymenetnél tehát — főleg, ha erős az emelkedés — hamarosan felemésztődik és nullára is alászállhat, amikor természete-15 sen szabályozó szerepe a szakaszosan kifejtett munkalöketek közötti munkamegszakítások áthidalására is megszűnik és a jármű megáll. A találmány szerinti, tetszőleges jár-20 művek lábbal vagy kézzel való hajtására való hajtószerkezetnek az a lényege, hogy egyrészt az áttételi kerékmű ki- és bekapcsolására alkalmas kapcsolószcrkezet, másrészt pedig az energia felhalmozására al-25 kalmas, nagy tehetetlenségű lendítő tömeg (pl. lendkerék) van beiktatva-Ezáltal függetlenné válik a hajtómű a jármű sebességétől és benne az energia bizonyos határig tetszés szerint — akár a 30 jármű álló helyzetében is — felhalmozható és átmeneti akadályok legyőzésére hasznosítható. A kapcsolószerkezetnek emellett olyannak kell lennie, hogy vele fokozatosan is 85 lehessen az erőt átvinni s így az áttételi sebesség ezzel is csökkenthető legyen. Ha pl. dörzskapesolást alkalmazunk, a súrlódó felületek enyhe érintkeztetésével (ú. n. csúsztatásával), bármilyen lassan járathatjuk a kocsit, még hogyha, a kerék- 40 áttétel nagyobb sebességre szólna is. A mellékelt rajz példaképpen egy egyszerű szerkezeti megoldást mutat, vázlatos oldal- és felülnézetben, szárazföldi járműre alkalmazva. 45 Eszerint a csuklósan ágyazott (1) pedálok a (2) hajtórudakkal és (3) forgattyúkkal hajtják a külön tengelyen ágyazott (4) lendítőkereket. A kótrészű lendítőkerék közepén lévő (5) lánc- vagy szíjkerék 50 (6) lánccal, illetve szíjjal hajtja; a kapcsoló (7) korongját, mely egyben sebességváltóként szerepel; evégből kétoldalt kúpos súrlódó felületekkel van ellátva és tengelyén eltolható, hogy a járműkerekek 55 hajtására akár a gyorsító áttétel (8) lánckerekének (9) tengelyén lévő (10) dörzstárcsával, akár pedig a lassító áttétel (11) lánckerekének (12) tengelyén lévő (13) tárcsával kapcsolható legyen. 60 Látjuk, hogy a (7) kapcsolókorong középhelyzeténél a (4) lendítőkerék üresen jár és annak fordulatszáma szükség szerint felfokozható, hogy aztán bekapcsolás után a benne felhalmozott energia az 65 egyik vagy a másik fogaskerékműre átvihető legyen. A (4) lendítőkerék, akár kapcsolva van, akár nincs, mindig átsegíti a (3) forgattyúkat a holtpontokon, ha pedig tűlnagy a terhelés, kapcsolata az 70 áttételi kerékművekkel bármikor meg is szüntethető, amikor aztán néhány lábnyomással újra lendületbe hozható. A (3) forgattyúk azonban nem szükségképpen a lendítőkerék tengelyén rende- 75 zendők el, hanem egy (nem ábrázolt) előtéttengelyre is hathatnak, mely gyorsító áttétellel forgatja a (4) lendítőkereket.
