114388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázréteg alkotta szigetelésben haladó melegáramlás szabályozására

vagy lakkbevonatokkal látjuk el, amelyek a bevont felületeket a légkör vagy aktív gázok belhatásától megvédik. Ha a válasz-, illetőleg határfalak vagy 5 rétegek mozgásait szűk határok között kívánjuk tartani, úgy ezeket egyik vagy mindkét oldalukon célszerűen jó hővezető anyagból, p. o. fémből készült ütközőkkel vagy bordákkal látjuk el, melyek egymás-10 sal való érintkezésük közben, illetőleg a szembenálló válaszfal vagy réteg érintésekor a melegáramot mint hidak vezetik. Az ütközőket lemeznek, vagy általában alkalmas rétegnek felhajlításával létesít-15 jük. A válaszfalak mozgásainak ilyen korlátozása célszerű olyankor, ha a válaszfalak nem mozognak egész felületükkel egyenletesen, hanem membrán módjára kibasasodnak. 20 A találmányt a rajz kapcsán részletesebben magyarázzuk. Az 1—9. ábrák különböző kiviteli alakokat vázlatosan tüntetnek fel. Az 1. ábrában a szabályozás közben vál-25 tozatlan vastagságú légpárna keresztmetszetét tüntettük fel, melyet a helytálló (1) és (2) falak és az ezeket összekötő oh dalfalak határolnak. A légpárnát mozgathatóan elrendezett (3) fal osztja két 80 részre. Ez a fal készülhet bádogból és azt a (4) rúddal a meleg áram irányával! azonos, vagy ellentett irányban mozgathat, juk. A 2. ábrabeli megoldásnál több (7) vá-35 .laszfalat rendeztünk el a légpárnában, melyek mechanikailag kényszerűen mozgathatók. A helytálló (5) és (6) határfalak közötti, egyenként merev, de mozgatható (7) válaszfalak éleikkel (8) zsák-40 ban vannak megerősítve. Az (5) határfiaillal közvetlenül szembenfekvő (7) válaszfal a (9) vezetőrúd (10) végéhez van kötve. Ha a (10) pont az (5) határfal magasságát eléri, akkor a szigetelés melegig vezetési ellenállása a legnagyobb. Ha a (10) pont, tehát vele együtt a (7) lemezek teljesen lesűlyednek, úgy, hogy a (7) lemezek egymáson fekszenek, akkor a szigetelés melegvezetési ellenállása a legkisebb. 50 A 3. ábra oly megoldást mutat, amelynél az egyik határfal a válaszfallal együtt mozog. Ezzel tehát megváltozik az egész szigetelő gázpárna vastagsága. A mozgatás végezhető kézzel vagy mechanikus (14) 55 hajtóművel. A (11) és (12) határfalak lehetnek p. o. egyik oldalukon fóliákkal bevont aszbesztlemezek, melyeknek éleit egymással gumiból vagy szövetből való (15) ránczsák köti össze. A (13) válaszfal lehet p. o. oly cellulozefilm, amelybe alu- 60 miniumport hengereltünk be. Ez is a (15) ránczsákon van megerősítve. A válaszfalakat p. o. hidegtárolóban fejlődő gázok közvetlenül is mozgathatják. E végből a berendezést úgy készítjük, hogy e gázok 65 nyomása, illetőleg a gázok és a légkör nyomása közötti különbség közvetlenül hat a ránczsák belsejében. A 4. ábra oly megoldást mutat, amelynél a (16) válaszfal két különböző oldalán 70 különböző nagyságú gáznyomások pi és P2 hatnak, melyek különbsége mozgatja a (16) falat. A válaszfalnak a melegáram átmeneti ellenállását megállapító mozgásait a (16) falra ható (17) rugókkal csilla- 75 píthatjuk. Az 5. ábrabeli megoldásnál a (18) válaszfalat membránnak képeztük ki. A membránt a (19) segédmotor vezérli, amelyet viszont a vele határos közegek állapot- gg tényezőinek ingadozása működtet. A mozgatható falat illetőleg rétegeket mechanikai erőátvitel helyett mágneses berendezésekkel is vezérelhetjük. Ilyen megoldást mutat a 6. ábra, amelynél a fé- 85 mes (20) válaszfalat (21) elektromágnesekkel vezéreljük, amelyeket a (22) érintkezők táplálnak árammal. Az áramkört oly kapcsolókkal nyithatjuk, illetőleg zárhatjuk, amelyek ismert módon a hőmér- 90 séklet függvényében működnek. A 7. ábra oly megoldást mutat, amelynél fémből készült (23) válaszfalakon (24) ütközők vannak, amelyek a válaszfalak szabad útjának hosszát korlátozzák és 95 egyben érintkezéskor a meleget vezető hidakként működnek. Az 1—6. ábrákban bemutatott megoldásokhoz hasonló módon egy vagy több válaszfal előre meghatározott módon jegy 100 vagy több önmagában ismert kapcsolóberendezéssel önműködően vezérelhető. Ezeket a villamos kapcsolóberendezéseket ismert módon állíthatjuk össze és ezek a közegek vezérlendő állapottényezőjével a 105 szigetelés egyik, vagy mindkét oldalán adott impulzusokat hasznosítva, a gázpárnában lévő határoló, vagy válaszfalak mozgását váltják ki. Ilyen megoldást vázlatosan példaként ^g mutat a 8. ábra. A féltüntetett esetben az a feladat, hogy egy szilárd halmazállapotú alacsony hőmérsékletű testtel egy teret hűtsünk, (25) a hűtőtest, p. o. jég, vagy szilárd halmazállapotú szénsav. Ezt 115 a testet a hűtendő (28) tértől a találmány szerinti vezérléssel dolgozó szigetelő fal különíti el. A szigetelésen átmenő meleg-