114376. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék önműködő szelektivitás-szabályozással

MAG TAR KIRÁLYI #EH|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114376. SZÁM Vll/'j. OSZTÁLY. 11. 6768. ALAPSZÁM. Rádióvevőkészülék önműködő szelektivitás-szabályozással. Radio Corporation of America cég1 New-York, mint Koch Winíield K. Camden, N. J.-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1935. évi május hó 31-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1934. évi május hó 31-ike. Kádióvevőkészülékeknél ismeretes oly berendezés alkalmazása, amely a szelek­tivitást a' felfogott rezgések amplitúdójá­nak függvényében szabályozza. Ilyen sze-5 lektivitásszabályozást pl. úgy kapunk, hogy a nagy- vagy középfrekvencia-erő­sítő egy vagy több hangolt körével pár­huzamosan kisütőosövet kapcsolunk és e cső belső ellenállását a felfogott rezgések 10 amplitúdójának megfelelően szabályoz­zuk, pl. úgy, hogy a kisütőcső rácsára ettől az amplitúdótól függő egyenfeszült­séget vezetünk. A cső ebben az esetben a hangolt kört az amplitúdótól függően 15 csillapítja, úgyhogy nagy jelerősségnél a csillapítás nagy és ennélfogva a szelek­tivitás kicsi, míg kis jelerősségnél a csil­lapítás kicsi és a szelektivitás nagy. Az ismeretes önműködő szelektivitás-20 szabályozásoknak azonban az a hátránya, hogy kis jelerősség és az ezzel kapcsolatos nagy szelektivitás mellett az adókészülék által visszaadott hang tompa jelleget vesz fel, azon oknál fogva, hogy a nagy hang-25 frekvenciáknak megfelelő oldalsáv-frek­venciák a nagy- vagy középfrekvencia­erősítőben elnyomódnak, úgyhogy a visz­szaadáskor a kishang-frekvenciák a kö­zépső hangfrekvenciákhoz képest erősen 30 előtérbe lépnek. A visszaadott hang jellegét a találmány értelmében úgy javítjuk, hogy az önmű­ködő szelektivitás-szabályozás egyidejű­leg a kisfrekvencia-erősítőt is vezérli 35 úgy, hogy a felfogott jelek kis amplitú­dója (a vevőkészülék nagy szelektivitása) mellett a kishangfrekvenciák a középső hangfrekvenciákhoz képest elnyomódnak, A rajz a rádióvevőkészülék ama részé­nek kapcsolási vázlata, amelyben a talál- 40 mányt felhasználjuk. A nagy- vagy kö­zépfrekvenciájú rezgéseket a (2) transz­formátor (1) primértekercséhez vezet­jük. E transzformátornak a (4) kondenzá­torral hangolt (3) szekundértekercse az 45 (5) kondenzátor útján a (6) erősítőcső rá­csával van összekötve. Az anódakörben fellépő felerősített rezgések a (7) transz­formátor útján, amelynek '(8) szekun­dértekercse a (9) kondenzátorral hangol- 50 ható, a (11) kettőisdióda-triódacső (10) diódaegyenirányítójához jutnak. Egyen­irányítás után a (12) ellenállás mentén a nagy- vagy középfrekvenciájú rezgések amplitúdójától függő egyenfeszültség, va- 55 lamint a nagy- vagy középfrekvenciájú rezgések modulációjától függő kisfrek­venciájú váltófeszültség lép fel. Mindkét feszültség a (11) kettősdióda-triódacső erősítőrendszerének rácsát vezérli. Az 60 erősítőrendszer anódakörében fellépő kis­frekvenciájú rezgések a (13) és (14) fojtó­tekercsekből és a (15) kondenzátorból álló fojtótekercs-kondenzátorcsatolás útján a (16) kisfrekvenciájú transzformátor pri- 65 mértekercséhez vezetődnek. Ennek a transzformátornak szekundértekercse, adott esetben kisfrekvenciájú erősítő köz­beiktatása mellett, a vevőkészülék hango­sanbeszélőjével van összekötve. 70 Az erősítőcsövek számára az anóda­'feszültségeket közös feszültségforrásból vesszük, amely a (19, 20) és (21) ellenállá­sokból összeállított feszültségelosztó (17) és (18) kapcsaira van rákapcsolva. 75 A (11) kettősdióda-trióda erősítőrend-

Next

/
Thumbnails
Contents