114368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas-, acél- és temperöntvények üregeinek, repedéseinek stb. kitöltésére
2 114368. Minthogy az eljárásnál az alapfém a forrasztási helyen aránylag csak alacsony hőfokra hevül fel, a munkadarab megvetődését és járulékos feszültségek lé-5 tesiilését elkerüljük. A találmány szerint kijavított munkadarab javított helye úgy a széleken, mint belsejében tömött, ráspolyozható lágyság ú és taz alapifémmel azonos színű; a 10 sajátos lángvezetéssel mérsékelt hő- és oxigéntáplálás folytán ugyanis a javítási hely szélein sem színváltozások, sem túlságos keményedések nem lépnek fel. Minthogy a javítandó hely aránylag 15 mérsékelt hőfokra hevül csak fel, sok esetben a munkadarab előmelegítésétől eltekinthetünk. De, ha bonyolult öntvényeknél mégis célszerű vagy szükséges az előmelegítés, ennek hőmérséke olyan 20 alacsony lehet, amelynél a vetődés veszélye még nem lép fel. Ha a kitöltendő üregek igen mélyek,, úgy ezek mélyét nemcsak öntöttvasfoi raszanyaggal, hanem, ismert kemény-25 forrasszal, ön t öt t vas - f orr a s z t ó p ál c á kk a 1, vagy más töltőanyaggal tölthetjük ki. Ha az így bevitt fémanyag felületét forraszpasztával desoxidáltuk, a felületet a későbbi megmunkálás szerint megvá-30 lasztandó vastagságú forrasztott öntöttvasréteggel' vonhatjuk be. így tehát az új eljárásnál, ellentétben az eddigi hegesztési eljárásokkal, a javítandó helyen a hőmérséket sokkal alacsonyabb fokon 35 tarthatjuk és járulékos feszültségek keletkezését e 1 k e r ü 1 ,h e t j ük. Az eljárást előnyösen alkalmazhatjuk arra is, hogy acél- vagy kovácsvasból való csúszófelületeket vékony ráforrasztott í0 öntöttvasréteggel vonjunk be. Minthogy a találmány szerinti módon az öntöttvasforrasztópálea anyagát kifogástalanul forraszthatjuk vasra vagy acélra, szerszámgépágyak acélból való prizmaveze-45 lékei, hengerfejek kikopott szelepfészkei, keresztfej-pályák csúszófelületei vékony öntöttvasréteggel vonhatók be és így nehéz vasöntvényeket könnyű, nagy ellenállású acéltestekkel helyettesíthetjük, 50 melyeknél a csúszási viszonyok, a felrakott öntöttvas-bevonat folytán ugyanolyanok. mint az eddigelé alkalmazott vasöntvényeknél. Az eljárás foganatosítására olyan ön-55 töttvas-forrasztópálca bizonyult legalkalmasabbnak. mely egyenletes és finomszemcsés szerkezetű s amelyben a jelenlévő szén, mint szabad grafit finoman és egyenletesen van eloszolva. Az ilyen szerkezetű forrasztópálea a hegesztéskor 60 híg cseppeket szolgáltat, ami a forrasztási műveletnél igen előnyös; a durvaszerkezétű olyan öntöttvashegesztőpálcák, melyekben a grafit is durván van elosztva, lényegesen nehezebben olvad és 65 szívós, lomhán folyó cseppeket ad. A fentiek értelmében tehát a találmány szerinti eljárásra a legcélszerűbben használható forrasztópálcák anyaga olyan nemes öntöttvas, melyben a finom 70 grafitelosztás olyan, amelyet finom pikkelyes grafitnak vagy grafit-eutektikumnak neveznek. A forrasztáskor fellépő előnyös hatás a cseppek keletkezésekor végbemenő folya- 75 inatokkal magyarázható. A vasszéndiagramm szerint a szubeutektikus olvadékok olvadáspontja a széntartalom növekedésével csökken; egyenlő hőmérséknél a nagyobb széntartalmú olvadék híg- 80 folyósabb. Minden oly esetben, amikor az olvadék egész tömegében egyforma feltételek uralkodnak, az, olvadék átlagos széntartalma irányadó1 . A jelen esetben a forrasztópálea átlagos széntartalma csiaik 85 részben irányadó. A cseppek leolvadása ugyanis helyileg oly korlátozottan és olyan rövid időszakokban megy végbe, hogy ia pálca anyagában lévő egyenlőtlenségek nem hanyagolhatók el. Ha a 90 pálcában a szén eloszlása igen egyenlőtlen, ha pl. helyenként durva grafiterek vagy fészkek vannak, melyek között lényegesen kisebb széntartalmú fémes (alapszerkezet fekszik, a leolvadás leg- 95 könnyebben és leggyorsabban a grafitéi ekkel stb. szomszédos körzetekben megy végbe, mert ezek nemcsak szóndúsabbak, de a felhevítés közben diffúzió révén még szenet vehetnek fel. Amíg tehát az 100 ezen körzetből eredő fém már folyékony, addig a szomszédos körzetben, lévő, szénben szegényebb fém még talán csak tésztás. Ha már most egy csepp a pálcáról leválik, ilyen kevéssé megömlesztett ré- 105 szeket is magával visz; az ilyen kevésbé megolvasztott részek az egész csepp hígfolyósságát csökkentik. Minél finomabban és egyenletesebben van a grafit a pálcában eloszolva, annál no kevésbé léphetnek fel az ilyen egyenlőtlenségek. Mennél finomabb a grafiteloszlás, tannál jobban közelítik meg azt az állapotot, amelynél az átlagos széntartalomnak az. egész testben való egyenletes 115 eloszlását tételezhetjük fel, vagyis azt az állapotot, amelynél —• ha csak az átlag széntartalom nem túlságosan alacsony —•