114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére
ges víz-hozzáadást részben vagy egészben fölöslegessé teszi. A hidrogén-képzés előbbrehozatala folytán fölöslegben előálló és molekuláris g alakba átmenő hidrogén felhasználható a fémoxidok redukálására. A fölöslegben keletkező molekuláris hidrogén, amely a reakciós nyomás alatt áll, előnyösebben használható azonban úgy fel, hogy azt, miután belőle, amennyiben kívánatos, a benne foglalt szénhidrogéngázokat eltávolítottuk, a rendszerbe ismét bevezetjük. A molekuláris hidrogénnek ilyetén viszszavezetése a hidrogénezési reakciós övezetbe, ami pl. keringtető szivattyúkkal 15 történhetik, egyidejűleg azzal az előnnyel jár, hogy az alacsonyabban forró termékek a maagsabban forró termékfrakcióktól és a szilárd maradékoktól könnyebben választhatók el a reakciós térben, mi-20 után a keringő gáz az elgőzölögtető hidrogénezett termékek gőznyomását leszállítja. A kondenzálható alkatrészeknek a gázalakú termékektől való elválasztása egyszerű hűtéssel történhetik. 25 Szó volt már arról, hogy a széntartalmú anyagok bomlási reakciójának szabályozására további eszköz az lehet, hogy meghatározott mennyiségű ként vagy kénvegyületeket adagolunk. Kéntartalmú 30 anyagoknak, mint pl. texas-olajból eredő desztillálási maradékoknak vagy barnaszénkátránynak hidrogénezésekor természetesen arra kell törekedni, hogy a kéntartalom növelését bizonyos határon túl 35 megakadályozzuk. A találmány szerinti munkamódnál a kéntartalom, amely a hidrogénezendő nyersanyagban van, a bevezetett fémekkel lényegileg fémszulfidokká egyesül. Hogy az adagolt és a kör-40 folyamban használt fémes anyagok kéntartalmának lassú felszaporodását megakadályozzuk, a kéntartalmú fémoxidokat redukciójuk előtt pontosan ellenőrzött kezelésnek vetjük alá, fokozott hő-45 mérsékleten, oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázokkal. Az; ilyen oxidáló kezeléssel a nem-kívánatos kénmennyiségeket kéndioxid alakjában eltávolítjuk. Ilyen kezelést pl. az 1. ábra (23) készülékében 50 végezhetünk, vagy valamely külön elrendezett, függélyes vagy vízszintes fekvésű berendezésben, mint amilyeneket piritek feldolgozásánál használnak. Az ilyen ismert berendezés a fémes anyagok kén-55 mentesítésével egyidejűleg a víz vagy az olajos alkatrészek eltávolítására is felhasználható. Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárás jelentős mennyiségű, finoman elosztott fémek használata folytán nincsen kén iránt érzéketlen híd- 60 rogénező katalizátorok használatára ráutalva, miután a széntartalmú anyagokban lévő kén főképen a bevezetett fémekkel lép reakcióba, úgy hogy a használt katalizátorokat a kén nem, vagy csak je- 65 lentéktelen mértékben támadja, a megkötött kén pedig a tulaj donképeni hidrogénezás után a fémvegyületekből nehézség nélkül eltávolítható. Függetlenül attól, hogy szénhidrogé- 70 neknek keletkezési állapotú hidrogénnel való hidrogénezésekor, amikor a keletkezési állapotú hidrogént magában a reakciós edényben víznek a fémekre vagy más alkalmas anyagokra való behatásával ál- 75 lítjuk elő, az eljárást egyenáramban vagy a fentiek szerinti ellenáramban visszük-e ki, minden olyan anyagnál, amelynek hidrogénezése lassan megy végbe, a víznek a reakciós edény különböző helyein 80 való bevezetése, illetve a bevezetett víz elosztása előnyös, ugyanúgy, mint ahogy a fémet is a reakciós edény különböző helyein vezethetjük be. Ezzel a rendszabálylyal a keletkezési állapotú hidrogén kép- 85 ződési sebességét a reakciós edény különböző övezeteiben messzemenőleg befolyásolhatjuk. Különösen a nehezen hidrogénezhető anyagok kívánnak meg vízfölösleget és ezzel fölös víz és fém alkalmazá- 90 sát. (Keletkezési állapotú hidrogénnek fölöslegben való képződése a reakciós övezet valamely viszonylag kis részében helyi túlhevüléseknek lehet azonban az okozója, miután a reakció a fém és víz 95 között, különösen cink és víz vagy vas Ó3 víz között, erősen exotermásan folyik le. Ha azonban a széntartalmú anyaggal kevert fémhez a vizet kis mennyiségekre elosztva, a reakciós edény különböző he- 100 lyein vezetjük, a reakciós hőnek az egész reakciós övben való egyenletes elosztódását érjük el, úgy hogy az exotermás reakció okozta hőfokemelkedés a normális és pontosan ellenőrizhető határok között 105 marad. Az ilyen munkamódnál az is előnyös, ha már hidrogénezett vagy egyébként előkezelt nyersanyagból eredő magasabban forró szénhidrogénfrakciókat 110 adunk utánkezelés céljából a. reakciós edény azon helyein, amelyeken a hőmérsékletek magasabbak, miután az ilyen nehéz, már hidrogénezett vagy másképen eilőkezelt nyersanyagból c^redő olaj f rak- 115 ciók megbontásukhoz magasabb hőmérsékleteket igényelnek.
