114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére

ges víz-hozzáadást részben vagy egészben fölöslegessé teszi. A hidrogén-képzés előbbrehozatala foly­tán fölöslegben előálló és molekuláris g alakba átmenő hidrogén felhasználható a fémoxidok redukálására. A fölöslegben keletkező molekuláris hidrogén, amely a reakciós nyomás alatt áll, előnyösebben használható azonban úgy fel, hogy azt, miután belőle, amennyiben kívánatos, a benne foglalt szénhidrogéngázokat eltá­volítottuk, a rendszerbe ismét bevezetjük. A molekuláris hidrogénnek ilyetén visz­szavezetése a hidrogénezési reakciós öve­zetbe, ami pl. keringtető szivattyúkkal 15 történhetik, egyidejűleg azzal az előnnyel jár, hogy az alacsonyabban forró termé­kek a maagsabban forró termékfrakciók­tól és a szilárd maradékoktól könnyebben választhatók el a reakciós térben, mi-20 után a keringő gáz az elgőzölögtető hid­rogénezett termékek gőznyomását leszál­lítja. A kondenzálható alkatrészeknek a gázalakú termékektől való elválasztása egyszerű hűtéssel történhetik. 25 Szó volt már arról, hogy a széntar­talmú anyagok bomlási reakciójának sza­bályozására további eszköz az lehet, hogy meghatározott mennyiségű ként vagy kénvegyületeket adagolunk. Kéntartalmú 30 anyagoknak, mint pl. texas-olajból eredő desztillálási maradékoknak vagy barna­szénkátránynak hidrogénezésekor termé­szetesen arra kell törekedni, hogy a kén­tartalom növelését bizonyos határon túl 35 megakadályozzuk. A találmány szerinti munkamódnál a kéntartalom, amely a hidrogénezendő nyersanyagban van, a be­vezetett fémekkel lényegileg fémszulfi­dokká egyesül. Hogy az adagolt és a kör-40 folyamban használt fémes anyagok kén­tartalmának lassú felszaporodását meg­akadályozzuk, a kéntartalmú fémoxido­kat redukciójuk előtt pontosan ellenőr­zött kezelésnek vetjük alá, fokozott hő-45 mérsékleten, oxigénnel vagy oxigéntar­talmú gázokkal. Az; ilyen oxidáló kezelés­sel a nem-kívánatos kénmennyiségeket kéndioxid alakjában eltávolítjuk. Ilyen kezelést pl. az 1. ábra (23) készülékében 50 végezhetünk, vagy valamely külön elren­dezett, függélyes vagy vízszintes fekvésű berendezésben, mint amilyeneket piritek feldolgozásánál használnak. Az ilyen is­mert berendezés a fémes anyagok kén-55 mentesítésével egyidejűleg a víz vagy az olajos alkatrészek eltávolítására is fel­használható. Nyilvánvaló, hogy a talál­mány szerinti eljárás jelentős mennyi­ségű, finoman elosztott fémek használata folytán nincsen kén iránt érzéketlen híd- 60 rogénező katalizátorok használatára rá­utalva, miután a széntartalmú anyagok­ban lévő kén főképen a bevezetett fémek­kel lép reakcióba, úgy hogy a használt katalizátorokat a kén nem, vagy csak je- 65 lentéktelen mértékben támadja, a meg­kötött kén pedig a tulaj donképeni hidro­génezás után a fémvegyületekből nehéz­ség nélkül eltávolítható. Függetlenül attól, hogy szénhidrogé- 70 neknek keletkezési állapotú hidrogénnel való hidrogénezésekor, amikor a keletke­zési állapotú hidrogént magában a reak­ciós edényben víznek a fémekre vagy más alkalmas anyagokra való behatásával ál- 75 lítjuk elő, az eljárást egyenáramban vagy a fentiek szerinti ellenáramban visszük-e ki, minden olyan anyagnál, amelynek hidrogénezése lassan megy végbe, a víz­nek a reakciós edény különböző helyein 80 való bevezetése, illetve a bevezetett víz elosztása előnyös, ugyanúgy, mint ahogy a fémet is a reakciós edény különböző he­lyein vezethetjük be. Ezzel a rendszabály­lyal a keletkezési állapotú hidrogén kép- 85 ződési sebességét a reakciós edény külön­böző övezeteiben messzemenőleg befolyá­solhatjuk. Különösen a nehezen hidrogé­nezhető anyagok kívánnak meg vízfölös­leget és ezzel fölös víz és fém alkalmazá- 90 sát. (Keletkezési állapotú hidrogénnek fö­löslegben való képződése a reakciós öve­zet valamely viszonylag kis részében helyi túlhevüléseknek lehet azonban az okozója, miután a reakció a fém és víz 95 között, különösen cink és víz vagy vas Ó3 víz között, erősen exotermásan folyik le. Ha azonban a széntartalmú anyaggal ke­vert fémhez a vizet kis mennyiségekre elosztva, a reakciós edény különböző he- 100 lyein vezetjük, a reakciós hőnek az egész reakciós övben való egyenletes elosztódá­sát érjük el, úgy hogy az exotermás re­akció okozta hőfokemelkedés a normális és pontosan ellenőrizhető határok között 105 marad. Az ilyen munkamódnál az is előnyös, ha már hidrogénezett vagy egyébként előkezelt nyersanyagból eredő maga­sabban forró szénhidrogénfrakciókat 110 adunk utánkezelés céljából a. reakciós edény azon helyein, amelyeken a hőmér­sékletek magasabbak, miután az ilyen ne­héz, már hidrogénezett vagy másképen eilőkezelt nyersanyagból c^redő olaj f rak- 115 ciók megbontásukhoz magasabb hőmér­sékleteket igényelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents