114346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére

vezetéken hagyják el és egy, a rajzon nem ábrázolt desztilláló készülékbe jutnak, a gázalakú szénhidrogének pedig a (112) csővezetéken a (123) redukciós kemencébe 5 vagy más alkalmas felhasználási helyre vezettetnek. A (107) leválasztóból a szilárd ós magasabban forró alkatrészeket a (114) csővezetéken vezetjük el és, amint azt az 10 1. ábra kapcsán ismertettük, tovább dolgazhatjuk fel, éspedig a (115) centrifuga, (116) gyúrógép, (117) sajtó, (118) száraz desztilláló berendezésben, amely utóbbi (119) keverővel és (120) hevítőberendezés-15 sel van ellátva. A (115) és (117) elválasztó készülékekben kivált folyós termékek vagy a már említett desztilláló készülékbe, vagy pedig közvetlenül a hidrogénező eljárásba vezethetők vissza. 20 A rajtuk tapadó szénhidrogénektől megszabadított fémoxidokat a (121) és (122) szállítókészülékek a (113) etetőn át a (123) redukáló készülékbe vezetik, amelyben regenerálódnak, célszerűen a hidrogénezési 25 eljárásból eredő gáznak járulékos felhasználásával. A fémoxidokat a (123) redukáló kemencében a (124) keverővel, a felszálló redukáló gázokhoz képest ellenáramban, lefelé vándoroltatjuk. A (123) kemencét el-30 hagyó regenerált anyagokat (125, 126 és 127) szállítóberendezésekkel ismét visszavezetjük a (93) és (128) keverökhöz. A reakciós edény felső részéből a (104) vezetéken távozó alacsonyan forró alkat-35 részeket és gázokat, az esetleg jelenlévő csekély mennyiségű hidrogénnel, a (96) hőkioserélőn iát vezetjük, amelyben azok melegüket az ebbe érkező hidrogénezendő anyagnak leadják. Innen egy további hő-40 kieserélőben vagy (129) vízhűtőben tovább hűtjük őket és azután a (130, 131, 132) leválasztókból álló rendszerbe vezetjük. E leválasztókból a folyós termékek (133, 134 és 135) vezetékeken elvezetheitők és rak-45 tározhatók vagy pedig finomító diesztillá-1 ásnak vethetők alá. A kívánt hábszétesésen kívül az ismertetett ellenáramos munkamód még azzal a további előnnyel jár, hogy a reakció 50 egyenletesen folyik le s hogy a hidrogénképződést a reakciós edény aló részében, ahol csak kevés fém áll rendelkezésre s így a reakció tunyán folyna le, a vízfölösleg folytán gyorsítja. Másrészről 55 a reakció a reakciós edény felső részében, ahol a sok fém áll rendelkezésre, minélfogva a reakció nagyon hevesen v folyna le. a szabályozható vízhiány révén mérsékelhető. A (98) belépési és a (104) kilépési helyet úgy rendezzük el, 60 hogy a reakciós 'edényben keletkezett alacsonyan forró szénhidrogének gőzalakban, az esetleg keletkezett gázokkal együtt eltávolíthatók legyenek, anélkül, hogy folyós alkatrészeket magukkal ragadjanak. A 65 (103)-nál bevezetett víznek felszállását megkönnyítendő, ajánlatos a bevezetett vízzel az eljárásban magában keletkezett gázokat, egészben vagy résziben, körfolyamban vezetni. A gázkörfolyam végzé- 70 sére való berendezés példáját a 4. ábrán láthatjuk, a (136) csővezeték és a (137) gázkeringtető kompresszor formájában. A (132) elválasztóból kivezetett gázt a (137) kompresszor ismét a munkanyoanásra 75 hozza és a (103) csővezetéken át a reakciós edénybe nyomja, miután esetleg a (100) szivattyú és a (138) vezetékből jövő vizet kevertük hozzá. A különböző termékeknek a reakciós §o edénybe való be- és kivezetési helyei a rajz szerinti vázlaton csak példaképpen vannak feltüntetve, úgy hogy a vízbevezetés egy vagy több helyen, a reakciós edény különböző magassági szelvényeiben 85 történhetik, aminthogy általában minden irányban megengedettek a változtatások, amennyiben a találmányi elvnek megfelelnek. A vízbelépési helyeknek eltolása szerint, az adagolt víznek egyidejű szabá- g0 lyozásával, teljesen tőlünk függ, hogy a hidrogénezendő anyagot először a reakciós edény felső részében a fémmel és a katalizátorral egyedül hagyjuk reagálni, míg a tulajdonképpeni reakció a víz és a 95 fém között csak valamely mélyebb helyen következik be. A vasnak vagy más, a vízzel való reakcióra szánt anyagnak fokozatos bevitele egyes esetekben szintén előnyös, éspedig úgy, hogy előbb a vasnak IQO csak egy részét visszük be a hidrogénezendő széntartalmú anyagokba, éspedig a 4. ábra szerint (98)-nál és az 1. ábra szerint (54)-nél, ós a teljes hidrogén-előállításihoz szükséges fémrészletet külön vezet- 105 jük be a reakciós edénybe. A fémnek ilyen külön bevezetése már vízzel vagy visszafolyó olajjal, vagy ezek mindkettejével együtt történhetik, amely célra a 4. ábra szerint a (139) és (140) csővezetékek, a n0 (128) keverő és a (141) szállítóberendezés, az 1. ábrában pedig a (46) szállítóberendezés való, amelyek mindegyike az anyagot a reakciós edénybe nyomja. Ha a hidrogénezendő nyersanyag nagy 115 hidrogénmennyiséget vesz fel, a hidrogénképzési reakció endotermás lefolyása esetén, pl. ha a hidrogén előállításához jelen-