114336. lajstromszámú szabadalom • Asztigmatizmus nélküli röntgencső

MAGTAR KTRÍLYI SZABADALMI WRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114336. SZÁM. Vll/e. OSZTÁLY. — P. 8287. ALAPSZÁM. Asztigmatizmus nélküli röntgencső. Pohl Ernst gyáros Kiel-ben. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 14-ike. Az ismert szerkezetű röntgencsöveknél a kirajzolódási élesség a kép egyes pontjaiban különböző mértékben függ a gyujtóíbltfelületnek a képhordozó (fényképé-5 szeti lemez világítóernyő stb.) illető pontjához menő vetítő sugárral bezárt szögétől.. Ha pl. a gyujitófolttt szalagalakú, akkor rönitgenfölvételnél a kép élessége a szalag közepétől annak két oldala felé tetemesen, 10 gyakran károsan csökken, különösen az anód felé néző képrésztől a katód felé néző képrész felé. A röntgencsőnek azt a tulajdonságát, hogy egyenlőtlen élességű képet létesít, rendesen «asztigmatizmus »-15 nak hívják. Elliptikus és köralakú gyujtófoltoknál is fellép ez a jelenség, ha a gyujtófolt síkja a képsíkkal re'ndesen 45° és 80° között fekvő szöget zár be. Tulajdonképen csak pontalákú gyujtófolt vagy 20 gömbalakú gyujtófelület szolgáltathatna asztigmatizmus nélküli képeket. A képsíkkal párhuzamos felületű kör- vagy gyűrűalakú gyujitófoltok ugyan gyakorlatilag ilyen képeket létesítenének, ezek a 25 gyujtófoltok azonban — a képnek a gyujtófolt nagyságával csökkenő összélessége érdekében — csak igen aprók lehetnek. Nehogy a kép közepes összélessége túlságosan csökkenjen, a vonalalakú gyujtó-30

foltra (vonal-fokuszra) tértek át. Azonban éppen ennél a kivitelű csőnél lép fel szembetűnő asztigmatizmus. A találmány nagyteljesítményű röntgencső, amely terhelhetőség tekintetében túltesz a normális vonalfokusz-csöveken és nem áll mögötte a pillanatfölvételekhez használt forgó anódú csöveknek; emellett azonban teljesen asztigmatizmus nélkül dolgozik. Az új csőnél a röntgensugarakat kibocsátó anód-felület oly nyúlánk kúpnak 40 elektron bombázásnak egyenletesen kitett külső köpenyfelülete, melynek csúcsszöge legfeljebb 30° és melynek tengelye, használat közben, csúcsával a képsík felé irányul. Ekkor a hatásos, kép létesítő 45 gyujtófelület a képsík minden pontjából nagyjában körnek látszik. A rajz a találmány szerinti röntgencső példaképeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a röntgencső, részben tengely- 50 irányú metszetben. A 2. ábra a kúpalakú anód hatását érzékeltető vázlat. A célszerűen wolframból való (a) anód (1. ábra) a röntgencső (R) üvegtokjával 55 a szokott módon összekötött (A) anódnyélhez úgy van erősítve, hogy a kúpalakú anód hossztengelye a röntgencső tengelyére merőleges. Hogy az (a) anódot egyenletesen érjék katódsugarak (elektronok), 60 az (a) kúpot több katód előnyösen (n) izzókatód veszi körül; ezek a katódok a (k) katód nyelén megerősített (h) gyűjtőszerkezetben foglalnak helyet, melynek a röntgen-sugarakat kibocsátó (m) áttörése 65 van. A vázlatos 2. magyarázóábrán (b) az (a) anódkúp hatásos része alapfelületének szegélyvonala, (c) a kúp tengelye, melynek meghosszabbítása a képsíkot (e) pont- 70 ban metszi. Az (a) kúpnak csúcsán túl meghosszabbított alkotói a (g) képsíkot az (f) kör kerületén fekvő pontokban metszik. Az (f) körön belül fekvő pontokból az anódkúp (b) alapköre teljesen látható. 75 A hatásos képadó gyujtófelület mindig kör-