114332. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövid hullámú lemezrezonátor-rendszer és ehhez való gerjesztőberendezés
Ugyanennél a rezonátornál p = 2, q = 0 felsőrezgés esetén X =: 12.2 cm. A második peremfeltétel az akusztikai szabad perem esetének felel meg. Ezt dE 5 -j-- = 0 határozza meg, ha r = R . . . (6) és fizikailag úgy érhető el, hogy a perem minden vezetőtől mentes. Ezt a feltételt körlemezeknél tovább nem tárgyaljuk. b) Derékszögű lemezek. 10 A másik eset, amely számítással könynyen hozzáférhető, két párhuzamos derékszögű lemez, amelyeknek oldalhosszai a és b. A továbbiakban derékszögű koordinátákat alkalmazunk, mimellett a (0) 15 pont egy sarokban van és z a lemezre merőleges. A megterhelt perem esetén (E) térerősség (l)-nek megfelelő egyenlete, ugyanazon előfeltételek mellett, a következő : sin + a b 20 E= Ap q sin (tüt—j-(ü sin -+ Vsin sin . Y-> • • • • o ahol pi, q.i, p2, (12 véges egész számok, amelyek a következő feltételnek megfelelnek: b2 p2 t -j- a2 q* == ba p^ -j- a2 q^ 25 — V5 + q; b2 + q; b2 .(8) (9) A gerjesztés aszimmetriáját kifejező V/XJ viszonynak megfelelően különböző konfigurációk adódnak. Ezek közül néhányat V/U = 0 esetére a 11—16. ábrákon 30 mutattunk be, amelyek, tekintettel a 3—6. ábrákkal kapcsolatban mondottakra, további magyarázatra nem szorulnak. A p, q értéket mindegyik ábra fölött feltüntettük. Ez esetben az alaprezgés p = q = 1, 35 amit a 11. ábra mutat. A többi ábra felsőrezgéseket mutat. V/U viszony befolyása a 17. ábrából tűnik ki. A 17. ábra összes konfigurációi p = 1, q = 2 esetén érvényesek és a 17a. ábrában V/U = 0, a 17d. áb-40 rában V/U = 1, a 17e. ábrában pedig V/U = oo. A 17b. és 17c. ábrák a V/U viszony 0 és 1 közötti közbenső értékeire vonatkoznak. A periódusszámokat és a megfelelő hul-45 lámhosszakat különböző önrezgésekre és lemeznagyságokra a (9) egyenletből kapjuk meg. A 10. ábra ezt az összefüggést nomogramm formájában mutatja, különböző k = a/b oldalviszonyú derékszögű lemezek számára, V/U = 0 feltételezése mel- 50 lett. Ez a nomogramm a körlemez-rezonátorokra vonatkozó 9. ábrának felel meg. Az oldalskálák a X hullámhosszat és az a oldalhosszat tüntetik fel. Ezek között van a vastagon kihúzott munkaskála és a 55 p, q értékeknek k különböző értékeinél érvényes segédskálái. Adott k esetén a segédskála kívánt p, q értékét a munkaskálára vetítjük és a munkaskála e pontjától az adott a értékhez összekötővona- 60 lat húzunk, amelynek meghosszabbítása a baloldali skálát a hozzátartozó X értéknél metszi. így pl. a = 20 cm és b = 10 cm esetére két vonalat ábrázoltunk. A p = q = 1 alaprezgés X = 18 em, a p = 1, q = 2 rezgés 65 pedig X = 6.6 cm értéket szolgáltat. A szabad perem második határfeltétele számára az E megközelítő egyenlete a következő: E = Apu sin (<ot -j- (3) (U cos -'-^L^ co s I. + 70 b -+ V cos — p2 x ^q2 y — cos—-V -a b • (10) mimellett a (8) ós (9) egyenletek érvényben maradnak. A 18., 19., 20. ábrák a 11., 12., 13. ábráknak felelnek meg és a csomóvonalak kon- 75 figurációit mutatják V/U = 0 esetére, ha p = q=l; p = 2, q = l; P=3, q = l. Az alaprezgés ismét p = q = 1. Megjegyzendő, hogy ez esetben, ha a perem szabad, csomó vonalak az alaprezgés esetén is 80 a központban fekszenek. Az alaprezgést tehát nem jellemzi mindig az, hogy belsejében a csomóvonalak hiányoznak. Köralakú és derékszögű párhuzamos vezető lapok alkotják a lemezrezonátorok 35 egyetlen olyan alakját, amelynek önrezgései könnyen kiszámíthatók. Azonban a találmánynak más alakok is megfelelnek. További foganatosítási példák sorozatát a 8b., c., d., e. ábrák tűnte- 90 tik fel. II. Lemezrezonátorok szerkezeti példái. A rezonátor lemezei szilárd fémből állhatnak. A teljes vezetőképesség feltételét sohasem lehet pontosan teljesíteni, azon- 95 ban ezt megközelítőleg teljesítjük, ha a rezonátorok anyaga gyanánt ezüstöt, rezet vagy alumíniumot használunk. Ha kisebb vezetőképesség kívánatos (az alábbiakban leírt okoknál fogva), akkor leg- 100 jobb vasat vagy nikkelt, vagy pedig elektrolitot vagy higanyt használni, amint a 8f. ábrából látható, ahol a lemezek folyadékkal telt edények.
