114331. lajstromszámú szabadalom • Szuperheterodin-vevőberendezés
minden irányban eltolható, az eltolásra választott irány rendszerint ellenkezője lesz annak, amelyben interferáló jel lehet jelen. Az ilyen eltolás az interferáló jelet 5 a pontosság megjavításával egyidejűleg a vételből kizárja. A találmány szerint továbbá egy második, a (14) közbcnsőfrekvenciás erősítőkimenet és a (15) detektor és audiofrekven-10 ciás erősítő és hangszóró közé iktatott (32) közbensőírekvenciás csatolórendszert alkalmazunk. Ez a csatolórendszer további szerv, amellyel az átvitt sáv szélessége az elkülönítés és a pontosság megváltoztatá-15 sára változtatható. Ez a szerv az oszcillátorfrekvencia eltolóberendezéshez járul ós azzal kapcsolatban használható. A (32) csatolórendszernek (33) primertekercse van, amely a (34) szekundertekerccsel 20 elektromágnesesen csatolt. A (33) tekercs a (35), a (34) tekercs pedig a (36) kondenzátor segítségével a közbenső hordozófrekvenciára hangolt. A (34) tekercs és a (36) kondenzátor 25 alsó (alacsonyabb potenciálú) végei között a (37) tekercs és a (38, 39) ellenállásokat tartalmazó potenciométer van sorbakapesolva. A (40) kapcsoló a (37) tekercset a (38) vagy a (39) ellenálláson át kapcsolja 30 aszerint, hogy a (40) kapcsoló a (41) kapcsolási ponttal vagy (42) kapcsolási ponttal létesít kontaktust. A (37) tekercs a (33) primertekcrccsel elektromágnesesen csatolt. A (43) potenciométer—kontaktuskar a 35 (44) ponttal van összekötve és közömbös helyzetében a két ellenállás közötti (45) közömbös ponttal létesít kontaktust. E helyzetben a (34) tekercsnek és a (36) kondenzátornak alacsony potenciálú végei köz-40 vetlentil vannak összekötve. A (40) kapcsoló a (43) potencióméter-karral oly kölcsönhatásban van, hogy ha a (43) kar a (38) ellenállásra hat, a (40) kapcsoló a (41) ponttal, ha pedig a (43) kar a (39) ellen-45 állásra hat, a (40) kapcsoló a (41) ponttal létesít kontaktust. Ha a (43) kart közömbös helyzetéből bármely irányban a (38) vagy (39) ellenálláson elmozgatjuk, a szekunderkörben a 50 (37) és ; (33) tekercsek közötti csatolás több feszültséget visz át, minthogy a (37) tekercsen átmenő feszültség a potencióméterellenálláson is megjelenik. Egyidejűleg a szekunderkörbe a potenciométer több el„55 lenállást iktat be. A csatolásnak és az ellenállásnak értéke a rezgő szekundérkörben attól függően emelkedik, hogy menynyire mozgatjuk el a (43) kart a közömbös ponttól. Ismert tény, hogy ha két egymással csa- 60 tolt hangolt kör között a csatolás kicsi, akkor a rendszer rezonancia-karakterisztikája éles, míg ha a csatolás az optimális érték fölé emelkedik, a rendszert két rezonancia jellemzi, amelyek mindegyike ki- 65 szélesedik és ilykép a kiválasztott sávszélességet megnöveli. Az „optimális"-csatoláson két hangolt kör közötti csatolásnak azt a mértékét értjük, amely csupán egyetlenegy rezonanciafrekvenciánál a legna- 70 gyobb erősítést adja. Ilykép a (43) kar mozgatásával a kiválasztott sáv kiszélesedik. A szekunderkört a kiszélesített állapotban két hangsúlyozott rezonanciacsúcs jellemezné, ami nem 75 következik be a bevezetett ellenállás esetében. Az egyidejűleg történő ellenálásbevezetésnek és csatolás-növelésnek hatása abban van, hogy a sávot kiszélesíti anélkül, hogy a szekunderkörben hátrányos rezo- 80 nanciacsúcsokat létesítene. A kétszeresen hangolt (32) csatolási rendszert úgy állítjuk be, hogy ha a (43) kar közömbös helyzetében van (ellenállás nincs bevezetve), az elkülönítés igen éles. 85 A 3. ábra (E) görbéje eme feltétel melletti jellegzetes elkülönítési görbe; ez a görbe az átviteli veszteségnek (tompításnak) a frekvenciától függő változásait ábrázolja. A rajzon feltüntetett példánál a közbenső 90 hordozófrekvencia 175 kc. Az >(E) görbe ábrázolta elkülönítés olyan, hogy kb. 4 kc szélességű sávon fut végig, vagyis mindegyik befutott oldalsáv 175 kc-nyi hordózófrekvenciánál 2 kc szélességű. 95 Minthogy az (E) görbe ábrázolta karakterisztika nagy mérvben elkülönítő, ennélfogva az átvitel rossz. Hogy már most az átvitelt megjavítsuk, a (43) potencióiméterkart a közömbös helyzetből kimozdít- 100 juk, a csatolásnak növelése és az ellenállásnak a hangolt körbe a fentebb leírt módon való bevezetése céljából. Ha a (43) kart az egyik vagy másik irányban a legnagyobb távolságra elforgatjuk, az 105 átviteli karakterisztika a 3. ábra szerinti (F) görbe alakját veszi fel. Az (F) görbe szerint a (32) csatolórendszer kb. 8 kc. szélességű, 171—179 ke-ig terjedő sávot választ ki, ami csaknem ugyanaz, a 110 karakterisztika, mint amilyet a (31) csatol órendszer létesít. Ha a sáv kiszélesítését csupán ellenállása hozzáadásával kísérelnők meg, akkor a karakterisztika! a 3. ábra szerinti (G) 115 görbéhez hasonló alakot venne fel. A (G) görbe a sávon belül nagyobb tompítást mutat, mint az (E) görbe. Ez függ az át-
