114323. lajstromszámú szabadalom • Szénlángzó

MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG vA SZABADALMI LEIRAS 114323. SZÁM. II/c. OSZTÁLY. — A. 3967. ALAPSZÁM. Szénlángzó. Adrianofí Alexandre mérnök, Bruxelles. A. bejelentés napja 1935. évi május hó 29-ike. Belgiumi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 17-ike. A találmány szénlángzó, főleg aprószemcséjű vagy porszén elégetéséhez. A találmány szerinti szénlángzó a lángzók azon fajtájához tartozik, amelyeknél a 5 tüzelőanyag garatból rézsútos felületre ömlik ki és amelyeknek a tüzelőanyagba levegőit befujtató szervük van. Az ilyfajita lángzóknál az égési kamara falait rendesen vízkamra veszi körül, 10 amelynek rendeltetése a falak hűtése és a szén elégetésétől eredő melegmennyiség rekuperálása. A hűtővíz felhevítése azonban nagyobb mérvű azoknak az öveknek közvetlen szomszédságában, melyekben az 15 égés végbemegy és különösen az égési kamara falai körvonalainak csúszófelületeket létesítő szűkületeiben, hogy szívónyílások stb. keletkezzenek. A vízkeringés e helyeken sokkal lassúbb, ami a víz hő-20 mérsékletének nagyfokú növelését vonhatja maga után. Másrészről az ismert lángzóknál a levegő beszívatását a tüzelőanyag belsejébe a képződő salak elég gyorsan gátolja meg. 25 A találmány e hátrányokat kiküszöbölő, rendkívül egyszerű szerkezetű szénlángzó, melynél az égés még a salakképződés után sem lesz lassúbb. A találmány szerinti lángzó lényege az, 30 hogy a rézsútos sík alatt, amelyen a tüzelőanyag csúszik, üreges tér van, amelybe nyomólégvezeték tarkói. A találmány gyakorlati kivitelénél a rézsútos felület és- az üreges tér felső 35 fala között vízkamra keletkezik, melynek térfogata akkora, hogy a hűtővíz jó keringését biztosítja. A rézsútos felület alsó éle az égési kamara fenekétől akkora távolságban van, hogy a rézsútos felületre ömlő szén is ^q rézsűt alkot az üreges térben. A nyomólevegőt betápláló vezeték vége a tüzelőanyagnak e térben keletkező rézsűje fölött torkol az üreges térbe. A célszerűen! hengeralakú rézsútos 45 kamra oldalfalának behajihogatása alkotja a rézsútos síkot, valamint az üreges teret, mely oldalfal ily módon a garat alatt fekvő nyelvet alkot. Végül a garatból kiürülő szén rézsűje 50 előtt és mögött felmelegített szekunderlevegőt betápláló vezetékek vannak. A mellékelt rajz a találmány tárgyánálc példaképeni megoldási alakját szemlélteti. 55 (1) az égési kamra (1. ábra), amelyeit célszerűen hengeres (2) fal létesít, amelyet a belső (2) és a külső (4) íaiközötti (3) vízköpeny vesz körül. A találmány szerint a (2) fal hosszának 60 egy részén (5) rézsútos síkot alkot, amely oldalt fekszik és a (6) görbület útján a (7) felülethez csatlakozik. Ez utóbbi (8)-nál a belső (2) hengerhez csatlakozik, miáltal egyrészt a (7) felület és a rézsútos 65 (5) sík között vízkamra és másrészt a (7) felület és a (2) hengeres fal feneke között üreges tér keletkezik. A rézsútos (5) sík fölött oldalt fekvő (9) áttörés van, mely a tüzelőanyagot fel- 70 vevő tölcsérhez csatlakozik, míg a (7) felület alatt nyomólevegőt befecskendező (10) cső fekszik. A (9) nyíláson át beömlő szén az (1) égési kamrában felső (11) rézsűt alkot, 75 míg a rézsútos (5) sík alsó vége alatt egy