114316. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114316. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — P. 8266. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég' Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 7-ike. A találmányt legalább is egy fűtőszerv­ből és az elektronokat emittáló anyagot hordó testből álló, közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez. Ezeknek a katö-5 dáknak pl. oly fűtőtestük lehet, melyet szigetelőanyag esetleges közbeiktatásával, az emittáló anyagot hordó katódtest kö­rülvesz. Ilyen katódáknál az elektronokat emit-10 táló réteget, mely pl. alkáli- vagy földal­kálivegyület szuszpenziójából állihat a hordozótest felületére bemártással lehet felvinni, azonban ilyen vegyületet vagy elektronokat emittáló más anyagot fees-15 kendezés vagy szétporlasztás útján is fel lehet vinni. Mint a szabadalom tulajdonos korábbi találmányaiból már ismeretes, fontos, hogy a katódtestből és az emittáló anyagból ki-20 sugárzott és ennek következtében a fűtő­energiától elvont hő leihetőleg kicsiny le­gyen, hogy a katódának a kívánt hőmér­sékletre való felbevítéséhez szükséges energiafogyasztás lehetőleg kicsiny legyen. 25 Ez, mint már javasolták, a katódatesten elrendezett emittáló réteg vastagságának lehetőség szerint való csökikentésével elér­hető volna; továbbá, mint a szabadalomttu­lajdonos maga javasolta már, a katódatest 80 és az emittáló réteg kisugárzásával eltá­vozó energiát olyan hordozótest felhaszná­lásával lehet csökkenteni, melynek anyaga igen kis sugárzási képességű, melyre az­után az emittáló anyagot vékony rétegben 35 visszük fel. Azt találtuk, hogy az előbb említett ha-45 50 tást, azaz a katódáról kisugárzott hő csök­kenését igen célszerűen lehet a találmány szerinti közvetett fűtésű katóda alkalma­zásával elérni. Ennél a kátódáuál, amely 40 fűtőszervből és az emittáló réteget hordó testből áll, ez emittáló réteg akként van felvive, hogy a réteg különböző részecskéi között a hordozótest felületének egy része szabadon, illetve csupaszon marad. A találmánnyal elérjük azt, hogy magá­nak a katódatestnek és az emittáló anyag­nak sugárzási képessége együttesen jelen­tékenyen csöikken. Ugyanis mindenkor, különösen vékony emittáló rétegek eseté­ben, e két felület sugárzásának az összegé­ről van szó, mivel a katódfelület sugárzása az emittálóanyag rétegfelületén keresztül megy. A találmánnyal azonban az emittáló réteg sugárzása a katódfelület egy részén 55 nullára csökken. Nyilvánvaló tehát, hogy így az ilyen katódák tulajdonságait javít­hatjuk. Nehogy a találmány szerinti katódákkal ellátott kisütőcsövek villamos tulajdonsá- 00 gai szenvedjenek, igen előnyösnek bizo­nyult, ha gondoskodunk arról, hogy az emittálóanyag különböző részecskéi kö­zötti távolságok a katóda és az első rács közötti távolsághoz viszonyítva kicsinyek 65 legyenek. Az ismert kisütőcsöveknél a ka­tóda és a rács közötti távolság nagyság­rendje 0.5 mm, előnyösnek bizonyult azon­ban, ha az emittáló réteg különböző ré­szecskéi közötti távolságot 0.05 mm nagy- 79 ságrendben választjuk. Kitűnt, hogy a találmány különösen oly

Next

/
Thumbnails
Contents