114195. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

környezetre, amennyire esak lehetséges, sugárzás útján megy végbe. Különböző módon érhetjük el azt, hogy a kisülési tér leghidegebb helye a falnak az aljzati résszel szemközti részén legyen. Ezek egyike szerint a kisülési tér falának aljzati vége és a vele szomszédos elektródák közötti távolságot kisebbre vesszük a kisülési tér falának szemközt fekvő vége és az elektródák közötti távoliágnál. Továbbá a kisülési térnek az aljzati végével szemközt fekvő részét némileg kidomboríthatjuk, ami a hőleadás helyi megnövekedését eredményezi. A burkolat belső falának a leghidegebb hellyel szemközt fekvő részének hőkisugárzását pl. úgy is fokozhatjuk, hogy e falrészt feketítjük vagy érdesítjiik. E falrész hőkisugárzását úgy is fokozhatjuk, hogy a burkolat külső falának szemközt fekvő részét, pl. gömbalakú bővülés révén növeljük. Fontos lehet a kisülési tér aljzatvégi hőlevezetésének csökkentése is. E célból a. kettősfalú burkolatot oly hosszúra vehetjük, hogy a kisütőcső aljzatvégén túlérjen. A kisütőcső aljzatát is hosszabbra vehetjük, vagy ha a kisütőcső kisülési tere és aljzati végén lévő része egymástól el vannak különítve, a kisütőcső utóbbi részét hosszabbíthatjuk. A találmányunkat még részletesebben a rajzon látható néhány foganatosítási példája kapcsán fogjuk megmagyarázni. Az 1. ábrán fényt kisugárzó, csőalakú (1) villamos kisütőcső látható. E csövet pl. csillámból, üvegből vagy krómvasból készült (2) ernyő két részre osztja, még pedig a (3) kisülési térre és olyan (4) térre, amelyen az elektródák árambevezető huzalait átvezetjük. E két tér egymással (az 1. ábrán egyszerűség kedvéért elhagyott) hosszú, szűk csövecske útján közlekedik, úgyhogy mindkét teret egyszerre evakuálhatjuk. A (3) kisülési téren belül (5) izzókatóda és két gyűrűalakú (6) és (7) anóda van. Üzem közben az izzókatóda és az anódák között pozitív oszlop nélküli ívkisülés lép fel. Ezen elektródák árambevezető huzalait szigetelő csövecskék veszik körül és e huzalokat a (8) lapításhoz (2) ernyőn át vezetjük. A (6) anóda és a (2) ernyő közötti távolság kisebb a (7) anóda és a cső vége közötti távolságnál. Üzem közben ennek folytán a (2) ernyő közelében több hő fejlődik, mint a kisülési tér szemközt levő részében. A cső gázt, pl. neont tartalmaz néhány mm nyomáson és a kisülési térben ezenkívül még olyan nehezen illanó fém, pl. nátrium van, melynek gőze a fénykisugárzásban élénken résztvesz. Az említett fém helyett más nehezen illó fémek, pl. kadmium, tallium, magnézium, litium is alkalmazható, azaz olyan fémek, melyek gőznyomása 200 C°-on a milliméternek csak töredékrésze. Az (1) kistitőcsövet (9) kettősfalú burkolat veszi körül melynek falai között lévő tér evakuált. E burkolathoz 10 gyűrűt ragasztunk, melyet a (11) foglalathoz erősítünk. Ez a foglalat a (12) aljzattal ellátott (1) kisütőosövet is hordja. A (9) burkolat ós az (1) cső között (13) azbesztgyűrű van. 1 Hogy a kisülési térnek a (2) ernyővel határos részén a hőleadást csökkentsük, a (4) csőrészt és a (9) burkolatot meglehetősen hosszúra szabjuk. Mint már említettük, a (6) anóda a (2) ernyő közelében van, a (7) anóda és a cső alsó vége közötti távolság pedig aránylag nagy. E kivitel azt eredményezi, hogy a kisülési térnek a (2) ernyővel szemközti része, azaz a kisütőcső vége, üzem közben e tér leghidegebb része, úgyhogy a fémgőz nyomását a kisülési térben ez a hely szabja meg. Azt találtuk, hogy a külső környezet állapotának változásánál e leghidegebb hely hőmérséklete kevesebbet változik, mint a (2) ernyőé. A 2. ábrán látható (14) kisütőcső kivitele megfelel az (1) cső kivitelének. E csövet szintén (15) kettősfalú burkolat veszi körül. E kisülési tér felső végének hőleadását úgy csökkenthetjük, hogy a kisütőcső (4) részében üveggyapotot helyezünk el. A (4) csővég ós a (15) burkolat között szintén lehet üveggyapotot elhelyezni. A burkolat külső falának alsó (16) vége gömbalakúan bővített, ami a belső fal alsó (17) részének hőleadását növeli. A (17) részt e célból feketíthetjük vagy érdesíthetjük. Ez esetben is üzem közben a kisülési tér legalacsonyabb hőmérsékletét a (14) cső alsó vége veszi fel. Szabadalmi igények: 1. A 108.956. sz. törzsszabadalomban védett, fémgőztöltéses villamos kisütőcső további foganatosítása, jellemezve a cső és a burkolat olyan alakításával, hogy üzem közben a kisülési tér falának az aljzati véggel szemközt levő része kapja az e térben előforduló legalacsonyabb hőmérsékletet. 2. Az 1. igényben védett kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a kisülési tér falának aljzati vége és az ezzel szomszédos elektróda közötti