114145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések keltésére

sek keltésére ilyen, két plazmát tartalmazó csövet alkalmazunk. A találmánynak előnyös megoldásában a csőnek anódája, katódája, rácsa és viszonylag kis nyomású gáz- vagy gőztöltése van. Az anóda és a katóda közötti rács az anódaplazmát a katódaplazmától elválasztja. A rácsot egyenletes szemű háló alkothatja, mely az edény egyik falától a szembeníekvő falig terjed és így a csövet két különálló térre osztja. Ha mind az anódát, mind a rácsot pozitív feszültségre kapcsoljuk, akkor, ha a katóda üzemre kész, az edényben ionok képződnek. Ha most a rácsnak rövid ideig negatív töltést adunk, akkor az ionizált gáz vagy gőz anóda- és katódaplazmára oszlik meg, amennyiben a rács körül pozitív ionok alkotta felhő képződik. Ez a csaknem hézagmentes ionfelhő a két plazma közötti elektronáramlást megakaszthatja, anélkül, hogy a gázvagy gőztöltést dezionizálni kellene. Abban az esetben, ha a rácsfeszültséget időszakosan és olyképen változtatjuk, hogy az minden rezgés alatt egyszer eléggé pozitívvá váljék, az elektronfelhő vastagsága szintén időszakosan annyira csökken, hogy az ionok az egyes rácsdrótoknak már csupán közvetlen környezetét veszik körül. A rács ekkor megengedi, hogy az elektronok az egyik plazmától a másikhoz haladjanak. A jelen esetben tehát a rács, nagyvákuumos csövektől eltérően, nem folytonosan az elektronáramlás erősségét vezérli, hanem csupán a kisülési áram mindenkori megindulását. Ha a rácsfeszültség egy bizonyos, kritikus értéken felül van, akkor az egész elektronáram a két főelektróda között megy át, ha azonban a rácsfeszültség a kritikus érték alá süllyed, akkor az áramátmenet a kisütőedényben teljesen el van rekesztve. A rácspotenciál kritikus értéke az edény gáz- vagy gőztöltésének minőségétől függ. Ez a potenciál az anóda potenciáljához, sőt esetleg a katóda potenciáljához viszonyítva negatív lehet. A kétplazmás kisiitőedény előnye a nagyvákuumos csövekkel szemben kis belső ellenállása. A nyitott rácson átmenő kisülési áram nagysága gyakorlatilag kizárólag a katódaemisszió erejétől függ. Az ismert gáz- vagy gőztöltésű és fényívszerű kisülésű, rácsvezérelt kisütőedényekben a kisülési áram erőssége a gáztöltés ionizálódási állapotának változtatásával szabható meg. Az ionizálódás foka ezeknél a csöveknél a kisülés megindulásától a kisülés teljes áttöréséig változik. A rekesztési időszakban a kisülési pálya dezionizált. Ezzel ellentétben a kétszeres plazmaréteges edényekben az ionizálódás foka, illetve az ionok koncentrációja gyakorlatilag állandó marad. Az anódaáramban a rácsot körülvevő pozitív ionfelhő változtatásával előidézett módosulások az elektronok mozgásának, de nem az ionok mozgásának vagy az ionkoncentráció változásának következményei. Ezért a két plazmaréteges kisíitőedény, ugyanúgy, mint a tiszta elektronkisüléses, nagyvákuumos cső igen nagy frekvenciájú villamos rezgések keltésére alkalmas és működése az ismert ívfénykisiilésű edényekkel szemben nem korlátozódik kis frekvenciájú rezgések létesítésére. A találmányt a mellékelt rajz kapcsán közelebbről ismertetjük. A rajz 1. ábráján feltüntetett rezgéskeltőnek (10) kisiitőedénye van, mely ionizálható közeget tartalmaz. A gáz- vagy gőztőltiés nyomását úgy választjuk, hogy a csőben a plazmák létesítéséhez elegendő mértékű ionizálódás következhetik be, de emellett az elektronok szabad mozgása gyakorlatilag zavartalan marad. A töltés aránylag alacsony nyomású higanygőz vagy pedig nemes gáz, mint hélium vagy neon lehet. A csőben (11) anóda, (11') segéd anód a, (1'2) katóda és (13) rács van. A rács olyan elrendezésű, hogy az anódaplazmát a katódaplazmától elválasztja; ennek a feltételnek az egyik csőfaltól a másikig haladó háló felel meg. A <12) izzókatódát a (14) telep fűti. Az anódafeszültséget a '(15) feszültségforrás szolgáltatja. A (11) anóda a (16) fojtócsévén át, mely a nagyfrekvenciájú rezgéseket a (14) és (15) telepektől távoltartja, a (15) telep pluszpólusához csatlakozik. Az anóda és a katóda között áramkör van, mely a (17) kapacitást, a (18) önindukciót, a (19) vezetéket, a (20) kapacitást, a (21) vezetéket és a (22) kapacitást tartalmazza, A rács-katódakörben a (18) önindukcióval csatolt (23) önindukció, továbbá a (19) és (21) vezetékek, végül a (20) és (22) kapacitások vannak. A változtatható (241 kondenzátorral az anóda és a rács közötti rezgő kört hangolhatjuk. A (11') sogédanóda arra való. hogy a katódaplazmái biztosan fenntarthassuk. A segédanódához a (21) vezetőn át vezetett feszültségei a (25) elágazással a (15) telepből vehetjük, Minthogy a (20) kapacitást a (251 csúszóérintkezővel pozitív potenciálra kapcsoljuk. a kondenzátor alsó lemeze pozitív, felső lemeze pedig negatív töltösű. Ennek