114145. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos rezgések keltésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 114145. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. —• U. 4820. ALAPSZÁM. Berendezés villamos rezgések keltésére. „Allgemeine Elektricitats-Gesellschaft" berlini cég, mint a „General Electric Company" schenectady-i (N. Y.) cég* jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi március hó 21-ike. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1934. évi március hó 28-ika. A találmány berendezés rövid és ultrarövid hullámok keltésére és különösen olyan elrendezés, mely egy vagy több, ionizálható közeget befogadó kisütöedényt tartalmaz. A legelterjedtebb rezgéskeltők a tiszta elcktronkisüléses nagyvákuumos csövek. Ezekben a kisülési áram erőssége a rácspotenciál pillanatnyi értékétől függően változik, úgy, hogy ha az anódakört a rácskörrel csatoljuk, akkor az elsőben kapott rezgések frekvenciája a két rezgő kör egyikének hangolásától függ. Az ilyen csövek a rezgési frekvencia állandóságát illetően nagyon megbízhatóan működnek, de az a hátrányuk, hogy belső ellenállásuk igen nagy és így viszonylag rossz hatásfokkal dolgoznak. Ismeretes, hogy rezgések keltésére hideg katódás és ködkisüléses kisütőedényeket, valamint fényívkisüléses kisütőedényeket (egyenirányító csöveket) is használhatunk. Az előbbieknél azonban már a rezgés frekvenciájának csupán némiképen biztos szabályozása nagy nehézségeket okoz, míg gáz- vagy gőztöltéses és lényegileg fényívszerű kisüléssel dolgozó egyenirányítócsövekkel ugyan állandó és szabályozható frekvenciájú villamoz rezgéseket kelthetünk, de az ilyen csövekkel a kisülésnek viszonylag hosszú ideig tartó dezionizálódási ideje miatt eddig nagy rezgési frekvenciákat nem lehetett elérni. Azok a kísérletek, melyekből a találmány kiindult, azt igazolták, hogy gázvagy gőztöltéses kisütőedények is alkalmasak rövid és ultrarövid hullámok keltésére, ha többek között az ionizálható közeg gáznyomása elég nagy ahhoz, hogy az ionizálódást megengedje, de nem akkora, hogy az elekronoknak szabad mozgását akadályozza. A cső elektródái között ekkor ionok és elektronok alkotta plazma képződik, mely tudvalevőleg villamos tekintetben semleges. Az ionizálható közeg vagy aránylag kis, lp. 0.1—2 mikron nyomású higany, vagy pedig nemes gáz, pl. argon, hélium vagy neon lehet. Ha az anóda és a katóda a gáztöltésű kisiitőedénynek ellenkező végein van és a kettő között, középen rácsot alkalmazunk, akkor több plazmaréteget is hozhatunk létre. Ha már most mindegyik elektróda, tehát az anóda vagy az anódák és a katóda körül ilyen plazma létesül és ha a rács elég nagy ahhoz, hogy a csövet több térre ossza, akkor a rács negatív feltöltésekor körülötte pozitív ionok alkotta felhő keletkezik, mely a plazmákat, nevezetesen az anódaplazmát és a katódaplazmát egymástól tökéletesen elszigeteli. Ennek a poztiv ionfelhőnek vastagsága a katóda hőmérsékletétől, az anódafeszültségtől és a rács töltésétől függ. Az ionfelhő vastagságának változása a rácspotenciál módosulását gyakorlatilag tehetetlenségmentesen követi. A rácsfeszültség kellő változtatásával az ionfelhő vastagságát annyira csökkenthetjük, hogy a két plazma között elektronáramlás létesülhet. A találmány értelmében villamos rezgő-