114134. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső ultranagyfrekvenciájú villamos rezgéseknek külső visszacsatolás nélküli előállítására

zött a (12) ernyő van, amely arra való, hogy az üvegfalat az (5) lapított láb kör­nyékén az elektronbombázástól megvédje. A leírt berendezés kimenőköréhez hasz­nálati készülék, pl. (12) antenna csatol­ható, amint a rajz mutatja. A kimenőkor hangolására a (13) kon­denzátor való, amelynek egyik fegyver­zete földelt, másik fegyverzete pedig a (14) esúszókontaktussal van összekötve, amely az anóda és a (7) telep között (15) vezeték mentén eltolható. Az antennát a leírt készülék kimen ökörével összekötő át­vivővezetékekben kívánsághoz képest (16) és (26) hosszúságváltoztatókészülékek alkalmazhatók. A (12) antenna el is hagy­ható; ez esetben az (1) csövet célszerűen egy reflektor gyújtópontjában helyezzük el, miáltal a kisugárzás a kívánt irány­ban megy végbe. A kisugárzott energia növelésére az anóda úgy méretezhető, hogy önfrekvenciája az előállított rezgé­sek frekvenciájával egyenlő. Ehelyett a (8) elektróda is hangolható az előállított rezgések frekvenciájára. A berendezés a következőképen műkö­dik; ha a rezgéskel tő eső katódú,iát a (11) telep felhevíti, akkor a katóda negatív töltésű elektronokat boesájt ki, amelyeket a pozitív töltésű anóda vonz és ennélfogva azok az (1) csövön át a katódától az anó­dához egyenes vonalban áramlanának, ha az elektronáram gyakorlatilag minden csőben nem térülne ki. A görbített (6) elektródán lévő katódához képest negativ feszültség hatása alatt az ilyen módon ki­térített elektronok görbe pályát futnak be, amely — amint a rajzon nyilak mu­tatják — a katódától indul ki és ahhoz az anóda egyik félrészen át a segédelektróda egyik fele mentén visszatér. Ennek az eredménynek elérése céljából a (6) elek­tródának a katódához képest negatív fe­szültsége van, amint már említettük. Fém­elektróda helyett más kiképzésű elektróda, pl. üvegből vagy más szigetelőanyagból való elektróda is alkalmazható. Szigetelő­anyagból készült elektróda alkalmazása még előnyökkel is jár. minthogy ez esetlen a felület bizonyos részei az elektronoktól negativ töltést kapnak és így a negatív töltés eloszlása inkább megfelel annak az eloszlásnak, amelv szükséges annak meg­akadályozására , hogy a (6) testet külön­böző részein nagyszámú elektron ne érje. Ez esetben a (6) test bizonyos részei a kap­csolás hatása szempontjából szükséges he­lyes feszültséget maguktól felveszik. Ka üveget használunk, akkor a szekunder­emisszió megakadályozása céljából általá­ban szükséges, hogy a felületet szénnel vagy más anyaggal bevonjuk. A katóda közelébe visszatérő alaktronok hatása alatt, amely elektronok görbe pá­lyát futottak be, az e pillanatban a kató­dát elhagyó elektronáram az anóda másik oldala, felé tér ki, úgy hogv bizonyos szánni elektron a (6) test másik félrésze fmentén fut be görhe pályát ós a katódához ellentétes irányban tér vissza. A katódát elhagyó elektronáram ennélfogva ismét a másik irányban térül ki és ez a folyamat olyan frekvenciával ismétlődik, amelyet MZ; 9Zi idő határoz meg, amelyre az elektro­noknak az egész (6) elektróda menti görbe pálya befutásához szükségük van. Az elektronok tehát a (6) elektróda egy-egy része mentén váltakozva görbe pályát, fut­nak be, miáltal rezgések keletkeznek, ame­lyek moduláció után a rajzon ábrázolt módon használati készülékhez, pl. a (12) antennához vezethetők. Az, előállított rezgések modulálására, a (20) csövet alkalmazzuk, amely az, (1) eső (7) anóda feszültségforrásával párhuzamo­san van kapcsolva. A (18) mikrofonnal elő­állított kisfrekvenciájú rezgéseket a (19) erősítő útján, a (20) cső rácsára vezetjük. A (20) csőnek ilyen módon eszközölt ellenállá,sváitozásai az (1) eső anóda fe­szültségének változásait idézik elő, ame­lyek az előállított rezgések amplitúdóját változtatják. A rajzon a (22) moduláló,kulcs is látható, amellyel a (21) megszakító útján a (6) elektróda feszültségének a modulálandó jelek ütemében, való változtatását és így az előállított rezgések amplitúdóinak vál­toztatását érjük el. Szabadalml igények: 1. Kisütőeső, amely főleg ultranagy frek­venciájú villamos rezgéseiknek külső visszacsatolás nélküli előállítására al­kalmas, azzal jellemezve, hogy a, cső­nek katódája, rácsszerű anódája és se­gédelektródája van, amely utóbbi az anódához, és a katódához képest szim­metrikus elrendezésű ós olyan alakú, hogy a katóda által kibocsájtoit elek­tronok a segédelektródára felvitt, a ka­tódához képest negativ feszültség ha­tása alatt, váltakozv-a két görbe pályát írnak le, amelyek a kisütőeső szim­metriatengelyének két oldalán feksze­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents