114133. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114133. SZÁM. Vll/ll. OSZTÁLY. P. 8367. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. Y. Philips' GloeilampeufaTbríeken cég- Eindhoveii-beii (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi december hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1Ü33. évi december hó 11-ike. Izzólámpák fényével ellentétben kisiütőcsövek fénye niem folytonos, hanem vonalas színképet mutat. Hogy kisütőcsövek oly fényt adjanak, mely a színkép különböző részeiben mutat vonalakat és a folytonos színképet (fehér fényt) megközelíti, javasolták már a kisülés létesítését olyan különböző fémgőzök keverékében, melyek a színkép különböző részeiben sugároznak fényt. Egyebek között javasolták higany és kadmium keverékének alkalmazását. Eddig azonban a keverékkel nem kaptak kielégítő eredményt. A találmány olyan kisütőcső, melyben szintén higany ós kadmium van éis a találmány céljia az ilyen kisütőcsövek javítása akként, hogy kielégítően fehér fényt adjanak, úgy hogy e fénnyel megvilágítva a tárgyak természetes színükben mutatkozzanak. A találmányunk szerint a jelzett célból a csőbe juttatott higany és kadmium mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy gőzeik az üzembén telítetlenek és a kadmium mennyisége a bevitt higanymennyiség 4— 15 súlyszázaléka Jegyen. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha a kadmiummennyiség a higanmennyiség 7—10%-a. Ettől az optimális értéktől némileg eltérő mennyiségek azonban már szintén kedvező eredményeket adnak. Kiderült, hogy a higany és a kadmium mennyiségének megadott arányánál a kisugárzott fénnyel megvilágított tárgyakat kielégítő módon rendes színükben látjuk. Ha higanyt és kadmiumot olyan mennyiségben alkalmazunk, hogy gőzeik az üzemben telítetlenek, ez azt eredményezi, hogy a higanyfény mellett a kadmiumfény is elégséges mérvben jut hatásra és a gőznyomások arányának állandósága feszültségirigadozások közepette is biztosítva van. A rajz a találmány szerinti kisütőcső foganatosítási példájának vázlatát mutatja. Az ábrázolt, előnyösen egyenes alakú (1) csőnek mindkét végén egy-egy (2) izzóelektródája van, mely elektródák váltóáramú üzem esetén felváltva anódakén i és katódaként működnek. Az elektródáikat elektronokat erősen emittáló anyag, pl. földalkálioxidréteg borítja. Az izzóelektródákat külön fűtőáramok hevíthetik, azonban az izzóelefetródákat a kisülés segélyével is az emisszióhoz szükséges hőmérsékletre hozíhatjuk és azokat e hőmérsékleten ugyancsak a kisülés tarthatja. A csőben nemesgázon kívül higany és kadmium van; az utóbbi fém olyan mennyiségben van jelen, mely a higanymennyiséignek 7—10, pl. 8%-a. Az abszolút mennyiségek oly kicsinyek, hogy normális üzemben a fémek teljesen elgőzölögnek és gőzeik telítetlenek. Egy konkrét esetben a cső belső átmérője 16 mm, az elektródák közötti távolság 100 mm, mindegyik elektróda és a, cső vége közötti távolság 12 mm és az argonból való nemesgáztöltés nyomása szobaihőmérsékleten 5 mm volt. A csőbe 25 mg higyant és 2