114083. lajstromszámú szabadalom • Vibrációs rosta

MAGYAR KIRÁLYI ^pj^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114083. SZÁM. XVII/f. OSZTÁLY. — r. 7311. ALAPSZÁM. Vibrációs rosta. Farkasvölgyi-féle villamossági és műszaki r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1934. évi december hó 29-ike. A találmány vibrációs rosta, azaz olyan rosta, melynél a rugós felfüggesztésű és/vagy alátámasztású rostálófelület mozgatását a vele összekapcsolt, gyorsan forgó, tengelyéhez képest excentrikus súly röpítő ereje végzi, mely a rostafelületet gyors rezgésben tartja. A találmány célja az ilyen rosták szerkezetének és főleg működésének tökéletesítése. Az ismeretes vibrációs rostáknál a rostálófelületek, melyek rendszerint fémdrótszitákiból vagy lyukazott fémlemezekből állnak, a rostaszekrénybe vannak beépítve és ugyancsak a rostaszekrényben van ágyazva az a tengely, melyre az excentrikus súly vagy az azt hordó tárcsa, mely szíj tárcsaként lehet kiképezve, vagy külön tárcsa is lehet, van felerősítve. A rostaszekrény és ennek folytán a vele egybeépített rostálófelületek is, ferde elrendezésűek és hajlásszögük, a rostálandó anyag mineiműségétől függően, kb. 10—20° közt szokott lenni. Az excentrikus súlyt, hordó tengely percenkénti fordulatszáma (azaz a rezgésszám) szintén a rostálandó anyag szemnagyságától és fajsúlyától függ és a nagy, pl. 100 mm szemnagyságnál szokásos, kb. 800-tól az aprószemű anyagok esetén néha használatos legfennebb kb. 3000-ig terjedhet. A találmány szerinti vibrációs rostánál az excentrikus súlyok a találmány szerint a rostaszekrénybe beépített két vagy több, egymással célszerűen párhuzamos tengely körül forognak, és az egyes tengelyeken levő súlyoknak tengelyükre ható röpítő erői az egyes tengelyeknél egymástól célszerűen különbözők. A tengelyek fordulatszámai emellett célszerűen egyenlők, de különbözők is lelhetnek, mert a súlyoknak tömegeit és a tengelyközépvonaltól mért súlyponttávolságait a fordulatszámmal összhangban választjuk meg úgy, hogy az egyes tengelyekre ható röpítő erőik különbözők legyenek. Az ilyen rostának az eddig ismeretesekkel szemben legszámottevőbb előnye, hogy ilyen rostánál a rezgések jól beállíthatók, pl. akként, hogy a rostaszekrény különböző helyein különböző irányúak és ampliitudójuak. Ez viszont lehetővé teszi különböző szem-, illetve lyuknagyságú rosták azonos rostaszekrónyben való akkénti alkalmazását, hogy ezek lényegileg egy szintben, de lépcsősen és adott esetben különböző hajlásszögekkel elrendezve, egymás folytatását képezzék, miáltal egyetlen rostán a legtágabb határok közti szemnagyságú anyagok úgy rostálhatók, hogy az egyes szemnagyságokat összekeveredés nékül külön-külön kapjuk. Lépcsős elrendezés mellett ugyanis az anyagnak a rostán való végigvándorlási sebessége úgy csökkenthető, hogy az egyes rostafelületeken az anyag elég hosszú ideig időzik ahhoz, hogy gyakorlatilag tökéletes kirostálást érhessünk el. Ezzel sikerült kiküszöbölnünk a vibrációs rostáknak azt a legszámottevőbb hátrányát, hogy egyszeri rostálással csaík aránylag szűk határok közti szemnagyságú anyagokat lehetett velük, rendszerint csak három csoportba,