114073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok, különösen élesztőgyártási levek szellőztetésére

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114073. SZÁM. IV/b. OSZTÁLY. — V. 3192. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés folyadékok, különösen élesztőgyártási levek szellőztetésére. \ oí»ell)iiscli Wilhelm kereskedő Wien (Ausztria). A bejelentés napja 1933. évi december hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi december hó 9-ike. Az élesztőgyártásnál az erjedés köziben a lébe két okból vezetünk levegőt. Egyrészt, hogy a szaporodói sejtek oxigénszükségletéről gondoskodjunk, másrészt, hogy a keletkező anyagcseretermékeket ártalmatlanokká tegyük. A levek szellőztetését célzó ismeretes eljárásoknál a levegőt légsugárkószüilékekkiel vagy más a levegőt, szállító berendezésekkel összekötött, a folyadéktartály fenekén elosztott vezetékeikkel úgy vezetjük a folyadékba, hogy a tartály fenekéről kis buborékok alakjában szálljon fel a folyadékban. Ismeretesek azonban folyadékok, mint különösen a sajtolt élesztő gyártásánál az erjedő folyadék szellőztetésére való olyan eljárások is, melyeknél keverőberendezóseket is alkalmaznak, ahol is a levegőt különálló és önállóan szabályozható ileveigőbevezető cső közvetlenül az erjesztő tartály feneke fölött finom buborékok alakjában osztja el és az erjedő folyadék különállóan szabályozható kavaróművön haliad át. Ismeretesek továbbá folyadékok, különösen sörgyárak és sajtolt élesztőt előállító gyárak leveinek szellőztetésére és hevítésére való olyan berendezések is, melyeket forgathatóan elrendezett vízszintes csőrendszer alkot, melynek csövei a tartály fenekéhez közel vannak és egész hosszuk mentén valamennyi elosztócsőnél a kerületnek ugyanazon oldalán elrendezett, pl. sűrített levegőt vagy gőzt kibocsátó nyílásuk van. amikor is a nyomóközeg (pl. sűrített levegő, gőz) kiáramlása folytán a csőrendszer önműködően forog. Ezáltal a kezelendő folyadékba sűrített levegőt, gőzt stb. vezetünk és a bevezetett közeget a f o ly adékik al összekeverj ük. Ujabban iá légbuborékok nagyságát lehetőség szerint csökkenteni igyekeztek, ami oda vezetett, hogy a levegőt kibocsátó lyukak átmérőjét 0.3 mm-ig fokozatosan kisebbítették. Fúrt lyukaknál nem szívesen mennek az átmérő alá, mert különben már az eltömődés veszélye forog fenn és a tisztántartás nehézségekkel jár, attól eltekintve, hogy kisebb furatok előállítása nagyon költséges. A levegő mennyiségét úgy csökkenthetjük, hogy a levegőt fúrt lyukak helyett kerámiai anyag finom pórusain át szorítjuk a lébe. Szórványosan alkalmaztak már levegőt kibocsátó felületekként pl. égetett anyagból, kőanyagból, zsugorított üvegből stb., való csövekkel vagy tartályokkal felszerelt elosztó berendezéseket is. Az energiamegtakarítás azonban nem felel meg a levegőmennyiség csökken éssémek, mivel ezek a masszák kis áteresztőképességük folytán fokozott üzemi nyomást igényelnek. Ehhez járul még az is, hogy az ilyen testeknek a fertőzés elhárítása szempontjából szükséges állandó és teljes tisztántartása nehéz. A találmány, miely e hátrányok elhárítását célozza, abban van, hogy a levegőt a folydiéikba az eltömődést kizáró nagyságú nyílásokon átbocsátó, a mozgási irányában kis ellenállást kifejtő, üreges testet az azt körülvevő folyadékon a folyadékhoz képest nagy viszonylagos se-i bességgel mozgatunk keresztül, úgy hogy az aránylag tnagy nyílásokból, célszerűen a levegőt elosztó test mozgásirányától el-