114054. lajstromszámú szabadalom • Olvadó biztosító

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁGI SZABADALMI LEIRAS 114:054. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. Ji. 6802. ALAPSZÁM. Olvadó biztosító. Rátkai Tivadar magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 27-ike. Az eddig ismert olvadó biztosítók egyik féleségének az a hátránya, hogy az olvadó betét veszélytelenül ki nem cserélhető, mert ha kiolvadt betétet feszültség alatt cserélni akarunk, megtörténhetik, hogy a még fennálló rövidzárlat nagy fény ív kíséretében ismét megolvasztja a betétet és súlyosan megsebesíti a kezelőt; a másik féleségének pedig az a hátránya, hogy, bár ezekben az olvadó szál, csőalakú szigetelővel van körülvéve, a csere ezeknél sem teljesen veszélytelen, emellett azonban drágák és a meglevő biztosító aljzatokhoz csak azoknak körülményes átalakítása után alkalmazhatók. A találmány mind e hátrányokat kiküszöböli és lényege az, hogy az olvadói betét feszültségmentes rögzítésére oly teknőalakúan szerkesztett, célszerűen szigetelő- (kerámiai) anyagból készült testet alkalmazunk, mely az olvadó szálat csupán az aljzat illetőleg a csatlakozó érintkezők felé eső oldalon hagyja szabadon, öt oldalról, pedig burkolja és mellyel az olvadó betétet, mint annak fogantyújával az aljzat érintkezőjére illeszthetjük. Ha a behelyezéskor rövidzárlat lépne fel, akkor a megolvasztást kísérő láng a csaknem teljesen zárt teknőben folyna le, ami kifelé, a kezelőre, teljesen veszélytelen. A találmányt közelebbről az ábrák alapján magyarázzuk, melyek annak példaképeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra légbiztosítókénti kiviteli alak nézete és részbeni metszete, a 2. ábra pedig oldalnézete és részbeni metszete, a 3. ábra a teknő alakú betét hosszmetszete. A 1. ábra egy többsarkú biztosító metszete. Az (1) szigetelőanyagból készült teknőalakú testre vannak a (4) hozzávezető érintkezők felerősítve, melyeken a kívülről kezelhető (3) csavarok a (2) olvadószálat rögzítik. Amint az ábrákon jól látható, az (1) teknő csak lefelé, az érintkezők felé hagyja szabadon a (2) olvadószálat, a többi öt oldal felől burkolja és védi. A szigetelő test (5) fúrataiba vannak a (3) csavarfejek besüllyesztve, akként, hogy azokat kézzel megérinteni nem lehet, tehát áramütést sem okozhatnak, de csavarhúzóval elérhetők, hogy feszültségmentes állapotban a kiolvadt szálat cserélni lehessen. Az egész, 3. ábrán feltüntetett biztosító betétet üzemi állapotba, azaz áramvezetésre alkalmas állapotba úgy helyezzük, bog}' (6) és (7) érintkezőit a biztosító aljzat (8) érintkezőibe illesztjük, illetőleg azokba beleszorítjuk, amint ez az 1., 2. és 4. ábrákon jól látható. E beillesztés megkönnyítésére a biztosító betét (6) érintkezője vájattal van ellátvaj hogy elsősorban vájatát erősíthessük, illetve illeszthessük rá az aljzat érintkezőjében rögzített (9) peeekre. Ezzel, elérjük azt, hogy a betétet könnyen lehet az, aljzatba behelyezni, mert először a (6) érintkező kivágását illesztjük az aljzaton elhelyezett érintkező (9) csapjára és ekkor emeltyűszerűen, e csap körül forgatjuk be a betét másik késszerű. érintkezőjét az aljzat megfelelő ellenérintkezőjébe. E megoldásnak különösen szabadvezetéki osz-