114054. lajstromszámú szabadalom • Olvadó biztosító

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁGI SZABADALMI LEIRAS 114:054. SZÁM. Vll/G. OSZTÁLY. Ji. 6802. ALAPSZÁM. Olvadó biztosító. Rátkai Tivadar magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 27-ike. Az eddig ismert olvadó biztosítók egyik féleségének az a hátránya, hogy az olvadó betét veszélytelenül ki nem cserélhető, mert ha kiolvadt betétet feszültség alatt cserélni akarunk, megtörténhetik, hogy a még fennálló rövidzárlat nagy fény ív kí­séretében ismét megolvasztja a betétet és súlyosan megsebesíti a kezelőt; a má­sik féleségének pedig az a hátránya, hogy, bár ezekben az olvadó szál, csőalakú szi­getelővel van körülvéve, a csere ezeknél sem teljesen veszélytelen, emellett azon­ban drágák és a meglevő biztosító aljza­tokhoz csak azoknak körülményes át­alakítása után alkalmazhatók. A találmány mind e hátrányokat kikü­szöböli és lényege az, hogy az olvadói betét feszültségmentes rögzítésére oly tek­nőalakúan szerkesztett, célszerűen szige­telő- (kerámiai) anyagból készült testet alkalmazunk, mely az olvadó szálat csu­pán az aljzat illetőleg a csatlakozó érint­kezők felé eső oldalon hagyja szabadon, öt oldalról, pedig burkolja és mellyel az olvadó betétet, mint annak fogantyújával az aljzat érintkezőjére illeszthetjük. Ha a behelyezéskor rövidzárlat lépne fel, ak­kor a megolvasztást kísérő láng a csaknem teljesen zárt teknőben folyna le, ami ki­felé, a kezelőre, teljesen veszélytelen. A találmányt közelebbről az ábrák alap­ján magyarázzuk, melyek annak példa­képeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra légbiztosítókénti kiviteli alak né­zete és részbeni metszete, a 2. ábra pedig oldalnézete és részbeni metszete, a 3. ábra a teknő alakú betét hosszmet­szete. A 1. ábra egy többsarkú biztosító met­szete. Az (1) szigetelőanyagból készült teknő­alakú testre vannak a (4) hozzávezető érintkezők felerősítve, melyeken a kívül­ről kezelhető (3) csavarok a (2) olvadó­szálat rögzítik. Amint az ábrákon jól lát­ható, az (1) teknő csak lefelé, az érint­kezők felé hagyja szabadon a (2) olvadó­szálat, a többi öt oldal felől burkolja és védi. A szigetelő test (5) fúrataiba van­nak a (3) csavarfejek besüllyesztve, ak­ként, hogy azokat kézzel megérinteni nem lehet, tehát áramütést sem okozhatnak, de csavarhúzóval elérhetők, hogy feszültség­mentes állapotban a kiolvadt szálat cse­rélni lehessen. Az egész, 3. ábrán fel­tüntetett biztosító betétet üzemi állapotba, azaz áramvezetésre alkalmas állapotba úgy helyezzük, bog}' (6) és (7) érintkezőit a biztosító aljzat (8) érintkezőibe illesztjük, illetőleg azokba beleszorítjuk, amint ez az 1., 2. és 4. ábrákon jól látható. E beillesztés megkönnyítésére a biztosító be­tét (6) érintkezője vájattal van ellátvaj hogy elsősorban vájatát erősíthessük, il­letve illeszthessük rá az aljzat érintkező­jében rögzített (9) peeekre. Ezzel, elérjük azt, hogy a betétet könnyen lehet az, alj­zatba behelyezni, mert először a (6) érint­kező kivágását illesztjük az aljzaton el­helyezett érintkező (9) csapjára és ekkor emeltyűszerűen, e csap körül forgatjuk be a betét másik késszerű. érintkezőjét az aljzat megfelelő ellenérintkezőjébe. E megoldásnak különösen szabadvezetéki osz-

Next

/
Thumbnails
Contents