114025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehéren zavarosított zománcok és mázak előállítására
HAGYÁS KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 114035. SZÁM. XVI/e. OSZTÁLY. — K. 1162?. ALAPSZÁM. Eljárás fehéren zavarosított zománcok és mázak előállítására. Dr. Kreidl Ignác nagyiparos Wien-ben. A pótszabadalom a 111849. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi november hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi március hó 12-ike. A találmány tárgya eljárás zomáincfritt előállítására, mely a zománc-elegy megfelelő összeállítása folytán a slikkerben kolloidos állapotot vagy legalább is ehhez nagyon közel álló, finoman eloszlatott állapotot vesz fel. A találmány szerint ilyen, a silikkerbert kolloidos vagy ehhez az állapothoz legalább is nagyon közel álló, finoman eloszlott állapotú í'rittekeit úgy állíthatunk elő, hogy ol^an zománeelegyet alkalmazunk, melyben az alkálinak a bórsavhoz való viszonya a szokásos zománcelegyekéhex képest tetemesen nagyobb. Ezt a bértartalom csökkentésével vagy az alkálitartalom fokozásával, célszerűen azonban mindkét mozzanat egyidejű alkalmazásával, azaz úgy a bértartalom csökkentésével, mint az aíkái'itartaiom fokozásával érhetjük el. Emellett a nagyobb alkálimennyiséget bármely a zománchoz alkalmlazott alkálitartalmú nyersanyag, pl. szóda, földpát vagy más efféle, alakjában bevihetjük, csak kriolit alakjában nem. Célszerűen úgy járhlaltunk él, hogy a megömlesz tetlen zomán cel egyben a bórsavtartalmat csökkentjük és a nyerskeverék alkalitartalmát növeljük. Hogy a slikkerben a kolloidos állapot beállott-e, valanilnit az, hogy kolloidos állapothoz melyik a legelőnyösebb összetétel, a slikkerben minden esetben tapasztalati úton, a kolloid kémiában ismeretes módszerekkel, megállapítható. Így pl. elértük a találmány szerinti eljárásnak megfelelő állapotot, faa a zománc a malomban vízzel, a szokásos módon, megőrölve, agyaghozag nélkül jól eláll, illetve nem ülepedik le. A találmány szerinti eljárásnál tehát az alkáli és bórsav viszonyát változtatni kell mindaddig, míg ezt az állapotot el nem érjük. A leggyakrabban alkalmazott zománcelegyeknél az alkálinak a bórsavhoz való viszonyául általánosságban kb. az résiz alkáli : 1 rész bórsav arányt tekinti hetjíik. Azt a leglalsó határt, melynél egy, a slikkerben kollloidossá váló zománcfritt előállítható, kb. a 2 rész alkáli : 1 rész bórsav arány felett tételezhetjük M. Célszerűek a találmány szerinti zománcfrittekhez olyan elegyek, melyeknél az ailiká-i ]inak a bórsavhoz való viszonya 3:1-tölí egész 5: l-ig fekszik, mimelleitt az alkálitartalomhoz az adott esetben hozzáadott alkáilitartalmú fluorvegyület hoziaá netm számítandó. Célszerű, ha az aluminiumtartalomnak, tehát pl. az agyag, földpát vagy más effélének a nyerskeverékéhez való adagját is növeljük. Példa: Bórax 15.0 g földpát 34.0 „ kvarc 20.0 „ nátrium f luoroszilikáit 12.0 „ folypát 2.1 „ szóda 20.8 „ salétrom 3.0 „ kaolin 6.2 „