114015. lajstromszámú szabadalom • Hordozószerv rezgések mechanikai feljegyzésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114015. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — P. 8329. ALAPSZÁM. Hordozószerv, rezgések mechanikai feljegyzésére. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven-ben. A bejelentés napja 1934. évi október hó 20-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1933. évi október hó 27-ike. A találmány oly hordozószerv, melv rezgések, kiváltképpen hangrezgések mechanikai feljegyzésére alkalmas úgy, hogy a kapott nyom optikai úton másolható (azaz sokszorosítható), vagy pedig az eredeti hangrezgések vagy egyéb rezgések megismétlésére, pl. fotoelektromos készülékek felhasználásával, reprodukálható. A találmány különösen oly hordozószerv, melynek sajátosan feljegyzési célokra alkalmas zselatin rétege van. Ez az anyag tudvalevőleg jelentékenyen jobban válik be, mint az e célra használt egyéb anyagok, pl. celluloid. A feljegyzésnél azonban az emiitett anyag is nehézségeket idéz elő. A találmány ezeket a nehézségeket jelenlékenyen csökkenti. Nagy nehézség származik ugyanis abból, hogy a kapott rezgésnyom nem egyenletesen áttetsző, hanem némileg homályos, ami a reprodukáláshoz használt fény szétszóródását eredményezi. E nehézség magyarázatára megjegyezzük, hogy a teljes visszaverődés és az áteső fény szétszórása következtében homályosított üveglemez a fényt tudvalevőleg kevésbbé ereszti át, mint egy rendes sima üveglemez. Ez ama tényre vezetendő vissza, hogy homályosított felületen oly kis felületrészek vannak, amelyek egymással a legkülönbözőbb szögeket zárják be és így a fényt különböző irányokban verik vissza. Ennek folytán lépnek fel fényveszteségek, ha homályosított rezgésnyomról reprodukálunk. Ezenkívül az ilyen rezgésnyom zavaró zörejeket idéz elő. Hogy a másolásnál éles szélű másolatot kapjanak, azaz oly másolatot, amelyben a rezgésnyom elmosódott kontúr nélkül éles fekete-fehér ellenléttel különbözik a környezetlel, párhuzamos sugarakkal átmenő fényt használnak. A másolandó hordozószervet eközben a másolat hordozószervének fényérzékeny oldalára ama oldallal fektelik, amelyen a feljegyzés van. Ha azonban párhuzamos fénysugarak homályosított nyomon mennek át, ezek ugyanúgy szóródnak, mint az előbb említett homályosított üveglemez esetében. Nyilvánvaló tehát, hogy mechanikai úton kapott, homályosított oly nyom másolásánál, melynél a másolandó hordozószerve és az előállítandó másolal hordozószerve között üreget létesít, még párhuzamosan átmenő fénysugarak esetén sem lehet a széleken: eléggé éles másolatot kapni. A jelzett nehézségek valószínűleg arra vezetendők vissza, hogy, mivel a zselatin abban az állapotban, amelyben azt a feljegyzéshez használjuk, ragadós, a vágó-Szerv nem képes a feljegyzési anyagból részekeit megszakílatlanul eltávolítani. Kitűnt, hogy a feljegyzés műveiele folyamán a feljegyzőszerv nem vágóhatást, hanem gyalulóhatást fejt ki, mivel a véső az anyagon nem megszakílatlanul mozog át. Ennek folytán a feljegyzési művelet közben mutatkozó ellenállás nagyobb, mini abban az ideális esetben, amelyben tökéletesen sima nyomot vágunk. Ez az energiafogyasztást erősen növeli. Nem lehetetlen az sem, hogy az említett megszakítóit mozgást az a rendkívül nagy nyomás idézi elő, amelyet a feljegyzési művelel közben a vágószerv a zselatinra kifejt és