114004. lajstromszámú szabadalom • Villamos rezgéskeltő

MAGYAR KIRÁLYI #EM|J SZABADALMI BIRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 114004. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. F. 7471. ALAPSZÁM. Villamos rezgéskeltő. Farnsworth Television lucorporated san-franciscoi cég" (California), mint Farnsworth Philo Taylor san-franciscoi lakós jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 5-ike. É. A. E. A.-belí elsőbbsége 1934. évi julius hó 5-ike. A találmány villamos rezgéskeltő, amelynél ,az elektronáram főként ú. n. szekundér elektrónokból áll, amelyeket szilárd vezetőkből bombázással szakítunk le. A találmány főcélja új kivitelű rezgéskeltők létesítése. A találmány szerinti rezgéskeltő egyenáramnak rendkívül nagy hatásfokú átalakítására alkalmas. A találmány szerinti rezgéskeltő nincs meghatározott frekvencia-határokhoz kötve és különösen alkalmas 30 MHz-től fölfelé terjedő rezgések létrehozására. A találmány szerinti rezgéskeltő igen nagy vagy igen kis energia-mennyiségek létesítésére alkalmas. A találmány szerinti rezígéskeltőinél a villamos áramköröket részarányosán szerkeszthetjük, úgyhogy az áramkör semleges pontjait földelhetjük anélkül, hogy további nehézségek vagy komplikációk lépnének fel. A rezgéskeltő azoknak a nagyvákuum eszközöknek a csoportjához tartozik, amelyek függetlenek az ionizációs jelentőségektől, és így az ezekkel a jelenségekkel járó változandóságoktól és bizonytalanságoktól mentes. A találmány szerinti rezgéskeltő könnyen üzembehelyezheitő, nincsenek az izzókatódákhoz hasonló fűtött elektródái és így a katóda-fűtőkörök okozta nehézségek és komplikációk a találmány szerinti rezgéskeltőnél nem lépnek föl. A rajzok. 1. ábraja a találmány szerinti rezgéskeltő egyik példaképem megoldási alakjának vázlatos feltüntetése, amely rezgőcsőből és hozzátartozó áramkörökből áll. A 2. ábra a rezgéskeltő másik megoldási alakja, amelynél a rezgés amplitúdója önmagát határolja. A 3. ábra permanens mágnesen belül elhelyezett rezgőcső keresztmetszete. A 4. ábra másik megoldási alak keresztmetszete, amelynél a rezgéseket vezetővagy sűrítő-mezők alkalmazása nélkül keltjük. Az 5. ábra olyan áramkört tüntet fel, amelyben a 4. ábra szerinti csövet alkalmaztuk. A 6. ábra nem rézaránycs csőalakjában szerkesztett további megoldási alak. Végül a 7. ábra az elektrónkiboosátás karakterisztikájának grafikai feltüntetése. Már ismeretesek berendezések, amelyek a szekundér elektrónkibocsátás kihasználásával rendkívül kis áramokat annyira megsokszoroznak, hogy nagy kivezetőáram keletkezik. A kezdő áram, amelyre ezeknél az eszközöknél szükség van, olyan kicsi lehet, hogy a szokásos mérési módszerekkel nem határozható meg, mint pl. az a fotoelektromos áram, amely akkor keletkezik, ha látható fény nikkelre esik. Ennek a berendezésnek a kivezető-áramát a l)i vezető áramkörhöz visszacsatolva önindukált rezgéseket létesíthetünk. A ta-