113968. lajstromszámú szabadalom • Idegen gyújtásos és légfojtásos befecskendezési égési erőgép

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 113968. SZÁM. Y/d/2. OSZTÁLY. //. 9231. ALAPSZÁM. Idegen gyújtásos és légfojtásos befecskendezési égési erőgép. Hesselman Motor Corporation Ltd. London. A bejelentés napja 1934. évi január hó 29-ike. Svédországi elsőbbsége 1933. évi február hó 6-ika. Befecskendezéses és idegen gyujtásos égési erőgépeknél a teljes terhelés alatt fekvő terhelési körzetben nem csupán a tüzelőanyag-, hanem a léghozzávezetést is ajánlatos fojtani, hogy kis tüzelőanyag­töltések feltétlen biztosan gyulladjanak. Öngyujtásos gépeknél (Diesel-motorok­nál) is alkalmaznak néha, kis terhelésnél, légfojtást. A fojtási eljárás kivitele nem csak aránylag nagyfokú légfojtást igé­nyel a legkisebb terheléseknél, pl. üres­járásnál, hanem a mindenkori tüzelő anyag-töltéshez betáplált légmennyiségek lehető pontos betartását is. Minél erőtel­jesebb azonban a fojtás, annál könnyeb­ben zavarja meg a kellő légmennyiségtől már csekély mértékben eltérő légmennyi­ség az égési folyamatot. Bármily csekély­nek is látszik az eltérés abszolút mértéke, mégis tetemes változásokat idéz elő a töl­tés alkatelemeinek egymás közötti viszo­nyában. Elsősorban oly gépeknél, melyek­nél a terhelés gyakran és gyorsan válto­zik, pl. jármű-motoroknál, nehézségekkel jár a minden üzemi feltételnél helyes lég­mennyiség betáplálása. Külső befolyá­sok, pl. az időjárás változásai, a légszele­pek tömítetlensége, a beszívott légmeny­nyiségnek az egyes "hengerekre való egyenlőtlen elosztása, vagy lökésszerűen fellépő terhelésváltozások és sok más körülmény igen könnyen zavarják meg a légbetáplálást és ezzel együtt az elegy összetételét is. Pl. az erős fojtásnál, ha a szívószelep nyílik, az égési térben lég­köri vagy ennél valamivel nagyobb nyo­más, a szívóvezetékben azonban tetemes depresszió uralkodik. Ennek következté­ben égéstermékek kerülnek a szívóveze­tékbe, amíg a nyomáskiegyenlítődés be­áll; ezek a gázok az áramlási irány meg­változása után a hengerekbe kerülnek. Eközben könnyen előfordul, hogy a hen­gerek egy részébe főleg égési gázok, más hengerekbe viszont csak friss levegő áramlik. Ha ily zavarok előfordulnak, természetesen nem számíthatunk a hen­gertöltés kifogástalan elégésére. A találmány szerinti gép kiküszöböli az eddigi iizem túlérzékenységének hát­rányait. A találmány lényege az, hogy oly égési erőgépeknél, melyeknek égési terébe tü­zelőanyagot fecskendezünk, a gép felső terhelési körzetében a hengerenként be­fecskendezett tüzelőanyagmennyiséget változtató, az alsó terhelési körzetben pe­dig, különösen üresjárásnál, a tüzelő­anyagnak a géphengerek egy részébe, pl. felébe való beáramlását kikapcsoló lég­fojtás-szabályozó szerkezetük van. Az ily fojtásszabályozás segélyével, a kikapcso­lás után üzemben maradó hengerek sok­kal kisebb vákuummal jöhetnek ki, mert az ezen hengerekkel létesítendő nagyobb teljesítményt, a találmány szerint, első­sorban légtöltésük fokozásával érjük el. Míg eddigelé üresjárásnál aránylag nagy volt a léghiány, hogy a mótor stabil járá­sát a legkisebb tüzelőanyagmennyiséggel fenntarthassuk, addig a találmány sze­rinti fojtásszabályozásnál az üresjárási vákuum 15—30%-kal kisebb lehet. Hogy mennyivel csökkenthető a vákuum, az a körülmények egész sorától függ, melyekre a lekapcsolt hengerek számán kívül az

Next

/
Thumbnails
Contents