113959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és más hasonló anyagok porrá aprítására

anyagdarabok ismételt egymáshoz ütközésük következtében annyira szétapríttatnak, hogy azokat a csavarvonalalakban belefé, a porítókamrával koaxiális kifolyónyílás irányában mozgó gázalakú közeg az őrlő-övezetből magával viszi. A porrá aprítandó anyagnak a poritókamráfca való egy vagy több belépői) el yo célszerűen különálló attól az egy vagy több szájcsőtől, melyen át a nyomóközeg belép. Az említett egy vagy több belépőhely egy vagy több szűkülő nyílás alakjában lehet kiképezve, amelyek megközelítőleg a kamrából való szabad kilépés pontján vannak elrendezve és a kezelendő anyagot e nyíláson vagy nyílásokon második, nagysebességű közegsugár vagy sugarak révén visszük át. ílykép a szétaprítandó szilárd anyag nem von el lényeges mennyiséget a nyomólolyadék energiájából az őrlő vagy porítókamrába való belépése előtt. A szájcsövek iránya olyan, hogy az anyag szétaprítása főként az anyagrészeeskéknok inkább egymáshoz, mint a kamrafalhoz való ütíözése és dörzsölöd őse következtében negy végbe úgy, hogy a kamraiul kopása íem számottevő. A kamra központos kiépőkclye célszerűen körkere- ztmetszetu ;s a kamra tengelyével koncentrikus úgy, togy a kívánt finomsági fokig szétapríott anyag a központos kilépőhely irályában különül el és csak az ilykép széti.pvított anyag hagyja el a kamrát, míg i visszamaradó durvább részecskék mindiddig visszamaradnak a kamrában, míg izok is eléggé szétapríitattak. A porítő-Líntn'ában felül nyitott gyiijtőkamrát alkalmazhatunk központosán és a kellő ínomságúra szétaprított anyagot a porító:amrából kilépő közeg viszi a gyiijtő:amrába. A porítókamrának célszerűen beállítlató íenekc var,, melyet tetszés szerint inellietünk vagy sűlyeszthetünk és a amra gyűrűalakú leket, amelynek külső alát keménv anyagból való hengeres ;yűrű alkotja. A hengeres gyűrű és a oknak külső fala között gyűrűs teret .agyhatunk szabadon, amelyken a szájsövek rendezhetők el és amely n gyűrű jteje fölé szórt nagyobb anyagiba; abokat ilveszi. E darabok a gyűrűnek ama nyíisain át térhetnek vissza a porítókainál:a, amelyeken át a szájcsóvok í'oeskcnezik be a közeget. A szálcsövekből kiípő közegsugarak az anyagdaraboknak poiítókamrában zárt pályákon nagy ibességet kölcsönöznek úgy, hogy az anyag mindegyik darabja számottevő centrifugális erő hatásának van alávetve, amely a nagyobb, kellő méretűre szét nem aprított darabokat arra készteti, hogy megközelítőleg köralakú pályán szorosan a kamra külső fala mentén mozogjanak, aliol azok ismételten e falnak, és egymásnak ütköznek mindaddig, amíg porrá apríttatnak szét. Az apró, kellőkép porrá aprított részecskék, amelyek a közegben úsznak és a tömeg forgásának tengelyéhez közelíekvő, megközelícőleg köi alakú pályákon mozognak, köniij-en kiiirítlietők vagy leönthotők a porítókamráhól, a közegtől különválaszthatók és a gyűjtőkamrában. ósszegyüjthütŐK. A porral terhelt közeg még nagy sebességgel forogva lép be a gyújtókamra tetején úgy, hogy ii közegtől hordott részecskék kifelé a gyújtókamra falaihoz szóródnak és így különválnak a közegtől, amely azután elhagyja a, gyiijtőkamrát, Megjegyzendő, hog.v a, találmány szerint egyetlen berendezés tölti be a porráaprító centrifugális osztályozó és centrifugális porgyűjtő szerepét. A porráaprítást a kezelendő anyagba fecskendezett közegsngarak által lényegileg köralakú pályákon mozgatott anyagrészeknek egymáshoz való ütközése és súrlódása okozza. Az osztályozás annak a következménye, hogy a -leringő részek különböző centri-Jugális erők hatásának vannak kitéve; az o-ztályozás lügg attól a sebességtől is, amellyel a pori áaprítandó anyagot a porítókamrálsa tápláljuk. A porrészecskék nek összegyűjtését pedig a célszerűen gázalakú közegnek a gyüjtőkamrába való átvezetésével érjük el. Avégből, hogy a találmányt jobban érthetővé tegyük és gyakorlati kivitelét ismerhvsi'.k, a, következőkben a csatolt rajzok kapcsán a találmány szerinti porráaprító berendezés néhány példaképem kiviteli alakját lógjuk leírni. A rajzokon az 1, ábia a berendezés egyik kiviteli alakjának függélyes középmetszs'te; a. metszet a 2. ábra 1—1 vonala mentén vau vezetve. A 2. ábra az 1. ábra 2 2 vonala mentén 1 vett vízszintes metszet. A iS—1(5. ábrák vázlatos rajzok, anielvek a berendezés különböző kiviteli változatait tüntetik fel, különös tekintettel a szájesövek elrendezésére és a porítékann a. 1 alakjára. Még pedig a 8. ábra az 1. ábrához hasonló berendezés vázlatos nézete i'zza! az eltéréssel, hogy a porítókamra