113949. lajstromszámú szabadalom • Szekunder sugárrekesz röntgensugarakkal való vizsgálatokhoz és eljárás annak előállítására

vastagok. Ebből következik, hogy a találmány szerinti azonos Bucky-effektust létesítő rács alacsonyabb és már ezért is könnyebben szerelhető és kezelhető. A közönséges tűrácsot végtelen távolságban fekvő pontra központosítjuk. Nem okoz azonban nehézséget oly rácsok előállítása sem, melyeknél a sugárforrás és a rács között kis távolságok vannak. Ilyen célokra is a fent leírt eljárások bármelyikével a megfelelő rács aránylagkönnyen előállíható. A rostok irányára jharántirányban metszett falemez esetén az ilyen lemez p. o. gőztérben könnyen alakítható. Ha az ilyen lemezt, gömbsapkaalakúra képezzük ki, úgy az abban levő rostok szükségképpen a gömb középpontja felé irányított helyzetűek. Az ilyen lemez egyébként szükség esetén ugyanígy hozható hasáb vagy ellipszoid alakúra. Ha az ilyen kellő vastagságú gömbsapkát két egymással párhuzamos irányban, egymástól csekély távolságban fekvő síkok mentén, a középső normális irányára merőlegesen szétvágjuk, akkor olyan sík tárcsát kapunk, amelynek tűi véges távolságban fekvő pontra irányítottak. A gömbsapkát azonban más, egymással párhuzamos, ívelt felületek mentén is szétvághatjuk, úgy hogy alak és hatás tekintetében gömbsapka és sík tárcsa között fekvő rácsszerkezetet kapunk, melynek alkalmazása bizonyos körülmények között előnyös lehet. Az új szekunder sugárrekesz egyik példakénti megoldását a rajz vázlatosan, metszetben mutatja. Az (a) rács gömbsapka alakú és ebben a rácselemek (b) (tűk), melyeket a rajz nagyított léptékben mutat, a (c) röntgensugárforrásra irányulnak. Ebből a gömbsapkából azt a sík táresaalakú szekunder sugárrekeszt, melynek rácselemei a (c) sugárforrásra irányulnak, az egymással párhuzamos és a (d) sugárra merőleges (e) és (f) síkok mentén vágjuk ki. A (b) rácselemek közötti (g) közbenső terek, röntgensugarat jól átbocsátó anyaggal vannak kitöltve. Szabadalmi igények: 1. Szekunder suggárrekesz röntgensugarakkal való vizsgálatokhoz, melyet tűalakú abszorpciós testek jellemeznek. 2. Az 1. igénypontban védett szekunder sugárrekesz, melyet az jellemez, hogy az abszorpciós testek (tűk) a rekesz felületén szabálytalanul, de akként elrendezettek, hogy valamennyien egy közös, véges távolságban vaigy végtelenben levő pontra vagy ilyen egyenesre irányított helyzetűek. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett szekunder sugárrekesz, melyre jellemző, liogy az abszorpciós testek üregesek (üreges tűk). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz, melyre jellemző, hogy a rekesz felülete ívelt felület, pl. gömbsapka. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz, melynek abszorpciós testei (tűi) véges távolságú pontra irányítottak, melyet az jellemez, hogy a rácsfelület sík tárcsa, 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz, melyre jellemző, hogy a rács a rostok irányára merőleges irány mentén metszett fatárcsa, melynek rostjaiban röntgensugarakat nehezen vagy egyáltalában át nem bocsátó anyag van. 7. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz előállítására, melyet az jellemez, hoigy a röntgensugarakat abszorbeáló anyagból, pl. ólomból készült, megfelelő méretű tűket, kötőanyagból készült réteggel bevont lemezre szórunk szét, azután a szétszórt tűket villamos mezővel irányítjuk, majd a lemezt melegítjük és a tűk irányított helyzetének rögzítése végett lehűtjük, végül pedig a tűk közötti tereket utólagosan megdermedő, a röntgensugarakat jól átbocsátó anyaggal töltjük ki. 8. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz előállítására, melyet az jellemez, hogy •a tűket nehéz fémből, p. o. ólomból, burgonyapréshez hasonló szerkezettel úgy állítjuk elő, hogy ólomtartalmú folyékony vagy kásás tömeget lyukasztott lemezen átsajtolunk, a. lemez túloldalán függő, szálalakú sajtolt testekét megmerevítjük és azok közeit röntgensugarakat jól átbocsátó anyaggal töltjük ki. 9. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyikében védett szekunder sugárrekesz előállítására, melyet az jellemez, hogy elektrolitos leválasztásra alkalmas elektróda felületén nehéz fémből, pl, ólomból való cseppecskéket, szabályta-