113940. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőkészülék
képen az elnyeletés és a kiűzetés is gyorsan. és könnyen mehet végbe. A (c) fémsapka felső részébe van a (d) szelep beépítve, amelyből az (a) edénybe (dl) csővezeték nyúl. Az utóbbinak az edény feneke közelében, valamint a folyadékfelszín fölött van egy-egy (z) és (q) nyílása. A (d) szelepből ágazik le a már említett csővezeték az (e) hűtőhöz. A készülék üzeme, illetőleg működési módja már a fentiekből bőven ismertté vált, úgyhogy annak ismétlése fölösleges. Az 5. ábrán feltüntetett készülék, amely szintén csupán az (e) elnyelő-főzőt szemlélteti, oly kivitel, amely bármilyen hőforrással, pl. petróleum vagy bor szeszlánggal is üzemben tartható. Az (a) el' nyelő-főzőre (c) sapka van közvetlenül erősítve. Az (a) edény alatt látható (n) borszeszlángzó. Az (a) edénybe a szigetelt (11) vezeték nyúlik be, amelynek felső (kl) része csupasz. Ez a vezeték (1) áramforrás, pl. szárazelem áramkörébe van iktatva olyképen, hogy az áramforrás egyik sarka a (c) fémsapkához, másik sarka pedig válamely jelzőkészülék (pl. (m) ampermérő, izzólámpa) közbeiktatásával az (il) vezeték alsó végéhez csatlakozik. Ha az (a) főzőből a hűtőközeg kiűzetett, az elnyelő folyadék szintje a már tárgyalt módon (x) mérettel sülyed, aminek folytán az (1) áramforrás áramköre az (il) drótvezeték felső (kl) csupasz vége és a sülyedő folyadékszint között megszakad. Ameddig a folyadék szintje nem sülyed oly mélyre, hogy az áramforrás áramkörét megszakítsa, ez az áramkör a következőképen záródik: (1) áramforrás, (gl) vezeték, (m) jelzőkészülék (il) drótvezeték, az utóbbinak (kl) csupasz vége, elnyelető folyadék, (c) fémsapka, (g2) áramvezeték és (1) áramforrás másik sarka. Nem lényeges, hogy az (m) jelzőkészülék milyen szerv. Lehet pl. egy kis izzólámpa, amely kialvásával jelzi, hogy az áramkör megszakadt, vagyis, hogy az elnyelő folyadékból a hűtőközeg már kiűzetett. E jelzés bekövetkeztével a folyadék fűtése, az (n) hőforrás eltávolítása vagy eloltása által megszüntetendő. A fentiekben leírt készülékekkel egyszerű módon, pl. olcsó éjjeli árammal fűthető az (a) főző-elnyelő, az elpárologtatott és lecsapott hűtőfolyadékokkal telitett hűtőkészülék pedig az áramforrástól lekapcsolva, bárhová állítható és a készülék másnap tetszőleges időben hűtésre használható. Az ismertetett hűtőkészülék elnyelő folyadékaként vizet, hűtőközegként pedig ammóniát, vagy szénsavat használunk. Ebbe az oldatba célszerűen konyhasót (Na Cl) teszünk, ami a tapasztalat szerint a szikraiképződést megakadályozza. A fűtáram megszakítása, az elnyelő folyadék félszinének sülyedésekor egyébként is fokozatosan megy végbe és az áram teljes megszakítása előtt igen gyönge. Szabadalmi igények: 1. Abszorpciós hűtőkészülék, amelyre jellemző, hogy a főző-elnyelő tartányban levő, a hűtőközeget tartalmazó folyadék villamos fűtő- vagy jelzőáramkörbe van sorosan kapcsolva. 2. Az 1. pontban védett hűtőkészülék villamos fűtésre alkalmas kiviteli alakja, jellemezve a főző-elnyelő tartányba beépített hevítő ellenállással, amelynek egyik vége az áramforrás egyik sarkával, másik vége a folyadékkal van összekötve, valamint egy az edénytől szigetelt, az áramforrás másik sarkával összekötött érintkezővel, amely a hűtőközeggel telített elnyelő folyadék felszíne alá nyúl. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett hűtőkészülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elnyelő folyadék felszíne alá nyúló érintkezőt a tartány felső, az alsó résztől szigetelt fémsapkája alkotja. 4. Az 1. és 2. igénypontban védett hűtőkészülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 2. és 3. igénypontban védett, az elnyelő folyadék felszíne alá nyúló érintkező és az elnyelő folyadék áramforrással és villamos jelzőkészülékkel van sorba kapcsolva. 5. Üzemanyag az 1—4. igénypontok bármelyikében védett hűtőkészülékhez, azzal jellemezve, hogy az elnyelő folyadékból (pl. vízíbŐl) és hűtőközegből (pl. ammóniából), illetőleg ez anyagok keverékéből áll és hogy a folyadék még konyhasót (Na Cl) tartalmaz. 1 rajzlap melléklettel.
