113913. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső és eljárás ennek előállítására

tudóval rezeghet, mert a burához rögzítve csak a talp útján van. A találmány szerinti csőnél ezt a hát­rányt úgy szüntetjük meg, hogy a cső elektródarendszerét legalább egy olyan támaisztótesttel látjuk el, melyet a csőbura belső falfelületéhez hozzáolvasztunk, mi­által az elektródarendszeír: a burához nem. csak a talp, hanem e támasztószerv vagy szervek útján is rögzítve van. E támasztó­szervet vagy szerveket célszerűen az elektródarendszer felső, azaz a talptól leg­távolabb eső részén rendezzük el és a gyár­tás egyszerűsítése céljából célszerűen úgy képezzük ki, hogy feladatuk kizárólag támasztás legyen, azaz a burafallal való összeolvasztásuk helyén a burafalon áram­hozzávezető vagy tartódrótok ne haladja­nak át. A támasztótestek maguk az üvegburá­hoz hozzáolvasztható anyagból, célszerűen üvegből, adott esetben a burafal anyagáé­nál alacsonyabb lágyulási hőmérsékletű üvegből készülnek. Legcélszerűbben két támasztótestet használunk, melyek össze­kötő vonala a csőtengelyre merőleges és a talp lapítási helyének síkjával célszerűen párhuzamos és ezeket előnyösen az elek­tródarendszernek ugyanahhoz a szervéhez, pl. árnyékoltrácsú csőnél a felső védő­pajzshoz, vagy más csőnél az elektródák szokásos felső távolságtartó szervéhez erő­sítjük, akár közvetlenül, akár közvetve, pl. hajtűalakú drótok útján, melyek szá­rai. a szóbanforgó szervhez vannak erő­sítve, fülébe pedig a támasztótest, pl. üveg­gyöngy, van beolvasztva. A támasztótes­tek az elektródarendszerhez akár mere­ven. akár 'lugalmasan lehetnek erősítve, mint azt később részletesebben ismertet­jük. Használhatunk olyan támasztótestet is, mely a csőben harántirányban van el­helyezve és úgy méretezve, hogy mind­egyik vége hozzáolvasztható a burafalhoz. Ez esetben ugyanis egyetlen támasztótest­tel, mely gyanánt adott esetben az elek­tródarendszer önmagában véve ismeretes, szigetelő anyagból készült felső távolság­tartó szerve is kiképezhető, az elektróda­rendszer két ponton rögzíthető a burához. Ilyen támasztótestek alkalmazásánál azon­ban nagyon ügyelni kell arra, hogy a bura üveganyagában lehűlése után káros feszültségek ne maradjanak. A táimasztót esteknek a belső burai ál­hoz való hozzáolvasztása többféleképen történhetik és az adott esetben legcélsze­rűbb eljárási mód főként a támasztótestek méretezésétől és az elektród a rendszerhez való erősítésük módjától függ. Abban az esetben, mikor a burába helye­zett elektródarendszerre szerelt támasztó­test vagy testek a bura falával nem érint­keznek, legcélszerűbben úgy járunk el, hogy a talp beforrasztása után, a cső evakuálása közben vagy után, a bura falát a támasztótestekkel szemközt fekvő he­lyein legalább lágyulási pontjáig hevítjük, A. meglágyult üveg e helyeken a külső légnyomás hatása alatt betiiremlik, a burafal hevítése alatt szintén felmelege­dett támasztótestekhez szorul és velük összeolvad. Ha e hevítést bármely oknál fogva nem a már egészben vagy részben evakuált csőnél akarjuk végezni (pll. gáz­töltésű csövek esetén) vagy pedig az ösz­szcolvasztásra nagyobb nyomás alkalma^ zása kívánatos, a meglágyult üvegrészeket a támasztótestre megfelelő szerszámok se­gélyével is rászoríthatjuk. Ha szerszámok kai való rászorítás nélkül dolgozunk, akkor sok esetben célszerű lehet az össze­olvadás után az összeolvasztási helyek hű­tése. A burafal felhevítése célszerűen gáz­lánggal, hűtése pedig légárammal történ­het. Valahányszor a burába helyezett elek­tródarendszer támasztótestei összeolvasz­tásuk előtt a burafallal nem érintkeznek, a kész cső falának azokon a helyein, me­lyeken az a támasztótestekkel összeolvadt, betüremlések lesznek, melyek átmérője a támaszitótestek átmérőjétől, a hevítés és vákuum mérvétől, vagy a szerszám átmé­rőtől, mélysége pedig főleg a támasztótes­tek és a még deformálatlan burafal közti hézag nagyságától függ. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az összeolvasztás előtt rugalmasan a burafal­hoz szoruló ütközőtesteket alkalmazunk. Ha ilyen esetben a rugófeszültség nagyobb erőt ad, mint az atmoszféra vagy a szer­szám nyomása, akkor az összeolvadás után a burafalon betüremlések helyett kidudo­rodások lesznek. Ha pedig a szerszámok alakját és löketét kellőképen szabjuk meg, vagy a kidudorodást az üveg még lágy állapotában, pl. sablonnal, visszanyomjuk és a sablont az üvegfal lehülésokozta meg­merevedéséig rajta tartjuk, gyakorlatilag sima falfelületet kaphatunk az összeolvasz­tási helyeken is, mit azonban úgy is elér­hetünk, hogy a burafalat hozzá simuló fémsablonok segélyével hevítjük, melyek kidudorodását meggátolják, stb. Az ilyen rugalmasan a burafalhoz szoruló ütköző­testek rugóit lehetőleg merevekre készít-

Next

/
Thumbnails
Contents