113892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

:2 113892. metilén-, dimetilén- és metilolmetilénkarbamidvegyületek szabják meg; ezek egyfelől az 1 molekula karbamidra 1 molekula formaldehid, másfelől az 1 mo;> lekula karbamidra 2 molekula formaldehid arányok között mozognak. A hozzáadható hexametiléntetraminmennyiségekre éles határok nem szabhatók, mert a felvevőképesség különféle 10 tényezőktől függ. A hexametiléntetramin hozzáadása egyszerre és hosszabb időre osztva, adagokban történhetik. Még jól sajtolható és jól keményíthető masszákat kapunk, ha kb. a karbamlidsúly 40%-ának 15 megfelelő mennyiségű hexametilántetramint adagolunk. Kontaktusanyagként szervetlen és szerves savak, savanyú sók és savat lehasító vegyületek alkalmazhatók, amennyiben 20 ezeknek disszociációs állandói a kívánt PH-érték elérését megengedik. Az adagolás egyszerre vagy adagokban történhetik. Kész hexametiléntetramin helyett am-2'> monia is alkalmazható, megfelelő mennyiségű formaldehiddel és a hexametiléntctramint a kondenzációs oldatban keletkeztethetjük, amikor is gondoskodni kell arról, hogy az exotermás reakció melege 30 elvezettessék. Ugyanúgy, mint a hexametiléntetramin, használhatók egyéb hasonló fajtájú nitrogénformaldehidvegyületek is, amelyeknek ugyancsak szabad maradékvalenciái vannak, és pedig akár 35 a hexametiléntetramin helyett, akár a hexametiléntetramin mellett. Ilyfajtájú vegyületek pl. a liidrazinnak, ill. származékainak és az ammónia mono- és dialkilvegyületeinek formaldehidvegyületei. Ha 40 a leírásban hexametiléntetraminról van szó, az ilyfajtájxi vegyületek is vele értendők. A kondenzációs molekula felépítésébe még más, formaldehiddel ugyancsak 45 reakcióba lépő vegyületek is bevonhatók és pedig akár olyanok, amelyek formaldehiddel már önmagukban is használható kondenzációs termékeket adnak, akár pedig olyanok is, amelyek formaldehiddel 50 való kondenzálási termékeinek önmagukban csekély vagy semminő gyakorlati értékük nincsen, miután molekulanagyságuk távolról sem elegendő kondenzációs kolloid felépítésére. Tekintetbe 55 jövő ilyfajta vegyületek pl. a tiokarbamid, fenolok, uretán, acetamid, formamid, oxamid stb. A hexametiléntetramin hozzáadásával a kondenzációi? masszának eddig savanyú reakciója vagy nem változik, vagy pedig 60 lúgos reakcióba megy át. A savanyúan vagy lúgosán reagáló termék keletkezése különböző körülményektől, így a kondenzálás folyamatába bevitt savmennyiségektől, a savanyúan lefolyó reakció idő- 65 tartamától és a későbben hozzáadott hexametiléntetramin mennyiségétől függ. Pl. nagyobb mennyiségű kondenzációs sav alkalmazásakor és hosszabb kondenzálási időtartam esetén nagyobb mennyiségű 70 hexametiléntetramin alkalmazható a savanyú reakció fenntartása mellett. A hexametiléntetraminnal már elegyített, lúgos reakeiójú kondenzátumok, a találmány szerint, közömbös, ill. savanyú 75 reakciójri masszákká alakíthatók, ha azokat megfelelően nagymennyiségű, savanyúan reagáló masszákkal elegyítjük. Egyébként úgy a savanyúan, mint a lúgosán reagáló termékek jó gyorssajtoló- 80 porokat szolgáltatnak. Bizonyos körülmények között kívánatos, hogy a sajtolási keverékek lúgos reakeiójúak legyenek, mert a liigos masszák a készülékek fémalkatrészeit kevésbé támadják meg, mint a 85 savanyít masszák. A savanyú sajtolóporok a sajtolás előtt teljesen vagy részben kozömbösíthetők, vagy pedig lúgossá tehetők. A kondenzálási termékeket esetleg 90 töltő- és színezőanyagokkal keverjük, ezután szárítjuk és felaprózzuk. A rostokkal stb.-vei való ke véré? természetesen az eljárás valamely korábbi fázisában is elvégezhető és a kondenzáció a nedves roston 95 tovább vezethető. A masszák alkalmas mechanikai kezelés után, nagy konzisztencia esetén is, jól fel tudják venni a cellulóz- vagy egyéb töltőanyagokat. A termékek a sajtolhatóság és a folyósság 100 káros befolyásolásának veszélye nélkül könnyen száríthatok. Sőt a találmány szerint előállított kondenzátumok azzal tűnnek ki, hogy töltőanyagokkal való öszszekeverésük előtt, vákuumlepárlással 105 messzemenőleg vízteleníthetők. A sajtolóporok termikus szempontból nagyon ellenálló testeknek mutatkoznak, amelyek kb. 30°-os hőfokközön belül, nevezetesen 130 és 160° között, bomlási jelenségek nélkül flO sajtolhatok. Ennek különleges műszaki jelentősége van, mert az ismert aminoplasztsajtolóporok még csekély hőmérsékleti ingadozásokkal szemben is igen érzékenyek. A sajtolóporok a melegsajtóban gyors- 115 sajtolásnak számító idő alatt nagyon kemény, sajtolt alakdarabokká keményednek. amelyek még bonyolult formákból is,