113887. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113887. SZÁM. VII, <13. OSZTÁLY. — JS. 4775. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég- Újpest. A bajelentés napja 1934. évi november hó 2-ika. A találmány oly gáz- és vagy gőztöl­tésű villamos kisütőcső, mely legalább három elektródával — és pedig anóda és közvetett fűtésű katóda között elrende-5 zett ráccsal, melynek áttörései a teljes rácsfelület 10 százalékánál kisebbek — van ellátva és mely az eddig ismert ha­sonnevű csöveknél úgy gyártási, mint üzemi szempontokból előnyösebb. 10 A fentnevezett szerkezetű kisütőcsövek, melyek „thyratron" néven is ismeretesek, tudvalevőleg nem elektronáramlással, ha­nem az így bevezetett ionáramokkal, il­letve kisfeszültségű ívkisüléssel dolgoz-15 nak és főleg egyenirányításra, valamint egyenáramnak váltóárammá alakítására és reléként használatosak. Teljesítményük nagyságukhoz képest igen tekintélyes és több ezer ampére is keresztülmehet raj-20 tuk, rendszerint higanygőzöltetés alkal­mazása mellett, melyen kívül, vagy mely helyett a csőben nemesgáztöltés is lehet. E csövekben, ha azok egyenáramú fe­szültségre vannak kapcsolva, a rácsfe-25 szültség változtatásával a kisülést csak megindítani lehet, a cső már megindult áramát a ráccsal vezérelni, vagy a már .megindult kisülést (megszüntetni azon­ban nem. A cső szerkesztésénél ügyelni 30 kell továbbá arra, hogy a rács a katódá­tól az anódáihoz vezető minden utat, le­gyen az bármely hosszú ós kanyargós is, lehetőleg jól elzárjon, azaz a kisülésnek áttörésein át csak kis felületen engedjen 35 utat, mert különben rendeltetésének nem tud megfelelni. Ennek folytán a rács nendszerint lyukasztott fémlemezből ké­szül. Tapasztalati tény, hogy az emittáló katódafelületnek a vákuumcsöveknél szokottnál sokszorosan nagyobbnak kell 40 lennie, nehogy a kisülés egy a katódán k'égigvándorló' „gyújtófolt"-ra koncen­trálódva, azt tönkretegye. Mindezen okok­nál fogva a thyratron-ok szerkezete egé­szen sajátságos és egyéb kisütőcsöveké- 45 tői lényegesen különbözik. Sajátos szer­kezetű az ilyen csöveknél a katóda is, mely közvetett fűtésű és nagyjában hen­geralakú, de rendszerint nem tömör, ha­nem pl. a fűtőtestet körülvevő belső hen- 50 gerhez radiális szárnyak útján erősített külső hengerköpenyből állhat, mimellett az emittáló anyaggal nemcsak a külső köpeny mindkét (külső és belső) felülete, hanem a szárnyak és a belső henger is 55 be vannak vonva. Az ily katódát vele ve­zetői összekötetésben álló és koaxiális egy vagy több hengerköpennyel szokás körülvenni., melyek fényes fémlemezből készülnek és arra valók, hogy tükröző 60 hatásuk és a konvekció meggátlása kö­vetkeztében a katóda hőveszteségeit csök­kentve. kisebb fűtőenergiafogyasztást te­gyenek lehetővé. Az eddig használatos csöveknél a rács és az anóda az ilyen 05 alkatú katódát nem vették körül, hanem a cső a csatolt rajz 1. ábrája szerinti ala­kítású volt. A csatolt rajzokon az 1. ábra az ismeretes thyratron fej nél- 70 küli oldalnézete, a rács egy részének el­hagyásával, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonala menti nagyított metszet, a

Next

/
Thumbnails
Contents