113848. lajstromszámú szabadalom • Guillotine-rendszerű pneumatikus olló

Megjelent 1936. évi február hó 15-én. 113848. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — F. 6914. ALAPSZÁM. Guillotine-rendszerű pneumatikus olló. Furstoss & Lagnier cég- Cannes. A bejelentés napja 1933. évi május hó 24-ike. Franciaországi elsőbbsége 1932. évi május hó 30-ika. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG tsfWJIE SZABADALMI LE! RAS Ez a találmány különösen erdőirtásra, valamint fák és növények kivágására és nyesésére szánt, ú. n. «Furstoss» típusú guillotine-os hordozható légnyomású olló. 5 A találmány szerinti ollót az jellemzi, hogy az olló mozgó késének mozgatása legalább is egy dugattyúval történik, amelyet nyomás alatt álló gáznemű közeg hengerben mozgat. A nyomó közegnek a 10 hengerbe való bevezetését tetszőleges mó­don vezérelhetjük. A találmány néhány különleges szerke­zeti sajátosságot is felölel, amelyek külön­külön, vagy tetszőleges kombinációban al-15 kalmazhatók, ezek: 1. Az ellenkés alakja horgos, amelynek vágó éle a szokott módon le van hegyezve. 2. A nyomóközeget a hengerbe vezé­relt elosztó szervvel juttatjuk, amelynek 20 vezérlése akár kézzel történik a dugattyú­nak minden egyes munkalöketéhez és visz­szamenetéhez, akár pedig kézzel az oda­menethez, a visszameneteL pedig maga a dugattyú önműködően vezérli. 25 3. A mozgó kés visszamenetét kis átmé­rőjű segéddugattyúval végezzük, amelynek egyik felületére hat a nyomás alatt álló közeg, amelynek bevezetése kis átömlő ke­resztmetszetű csatornán át történik azért, 30 hogy a löket végén egyébként fellépő löké­seket elhárítsuk. 4. A mozgató henger egyúttal az olló fogószerve. 5. A nyomóközeg bevezetése teljesen 35 önműködő módon úgy végezhető, amint az az ismert típusú légnyomású készülé­keknél (szegecselő gépeknél, fúrógépeknél stb.) történik. A találmány továbbá kiterjed néhány különleges szerkezeti sajátosságra, ame- 40 lyek az alanti szövegből fognak kivilág­lani, amely a csupán példaképpen be­mutatott mellékelt rajzra való vonatkozás­sal készült, amely rajzon az 1. ábra az első kiviteli alak metszete 45 elülről nézve, a 2. ábra pedig az 1. ábra II—II vonala mentén vett metszet, míg a 3. ábra egy a második kiviteli alak hossz­metszete, végül a 50 4. ábra az előző ábrának megfelelő rész­leges elülnézet, amelyben a kés nyugalmi helyzetben látható. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett légnyo­mású olló olyan olló, amely lökések útján 55 működik, amint ezt az alábbi ismertetés magyarázza. Az ollónak (1) mozgó kése a (4) vezetékpárban mozog, amely vezeték­pár az olló vázával közös testet alkotó (5) ellenkésre van erősítve. Ennek az (5) 60 ellenkésnek (7) szabad vége horogalakú, amelynek a mozgó (1) késsel szemben álló oldalon lévő (6) éle ismert módon le­hegyezett és enyhén homorú. A (7) horog másik (8) éle oldalt kiáll, hogy megköny- 65 nyítse a horognak a bevágandó testbe való bekapcsolódását. Az (1) mozgó kés egyik végénél úgy van lecsiszolva, hogy (2) ferde éle legyen, másik végén pedig (9) vak hüvelyt hord, amelybe a (10) rúd végét 70 erősíljük. A (10) rúd másik vége arány­lag nagy súlyú (11) dugattyúhoz csatlako­zik, amely az olló testében létesíteLt (12) hengerben mozog, amelynek egyik fenekét viszont ahhoz elegendő szelvényű (27) nyí- 75 lás járja át, hogy elkerüljük a henger

Next

/
Thumbnails
Contents