113825. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatóda kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113825. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. ír. '727a. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű izzókatóda kisütó'csövekhez. Gustavr

Ganz «& Co. céí»- Wien. II. pótszabadalom a 104726. számú törzsszabada!omhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi junius hó 1 je. Ausztriai elsőbbsége 1931. évi julius hó 8-ika. A 104.726. számú törzsszabadalom kisütőcsövekhez való, közvetett fűtésű, oly izzófcatódát ismertet, melynél a hosszú és vékony fűtődrótnak oly méretei vannak, 5 hogy azt a rendelkezésre álló világítási hálózathoz közvetlenül, esetleg több cső sorbakapcsolásával hozzá lehet kapcsolni. E mellett a törzssaabadalom értelmében a vékony, spiralizált fűtődrót a katódával 10 körülvett szigetelőanyagban az utóbbi keresztmetszetéinek lehető legnagyobb mérvű kihasználásával, a fűtődrótspirális szakaszainak egymás melletti elhelyezésénél, akként van elhelyezve, hogy a ka tód a 15 aránylag igen csekély energiahozzá,vezetéssel hozható az eimisszióhőmérsékletre. A törzsszabadalomban leírt izzókaíódánál előnyös, ha a katóda fűté: íi - használt spirális drótnak csakis a szigetelőtest bel-20 sejében lévő részét alakítjuk spirálisként, míg ellenben a drótnak e szigetelő testen kívül lévő, csatlakozó végeinek, melyeik az áramot be- és kivezető sarkokhoz erősítendők, sírnia alakot adunk. Ezzel elejét vesz-25 szük ama veszélynek, hogy a drótnak a szigetelőanyaggal körül nem vett, tehát szabadon fekvő, még pedig egymáshoz igen közel fekvő csatlakozó végei túlságosan felmelegedjenek ós közöttük rövidzár-30 latok lépjenek fel. E csatlakozó végeknek a szóbanforgó izzókatódánál egymáshoz már az okból is igen közel kell lenniük, mert a törassziabadalom értelmében fontos, hogy a katódát és így az utóbbival 35 körülzárt szigetelőtestet is (mely a törzs szabadalom szerint több szigetelő csövecskéből is állhat) lehetőleg kicsinyre szabjuk avégből, hegy csekély energiahozzávezetésre legyen szükség. Ily kisméretű szigetelőtestnél azonban a drót csatlakozó 40-végei között önmagától igen csekély távolság adódik ki, ha a fűtődrót végeit a szigetelőtest ugyanazon oldalán vezetjük ki. Egyébként váltakozóáram esetén egyenesen törekednünk kell árra, hogy a fűtő- .K> drót csatlakozó végei a lehető legközelebb legyenek egymáshoz, és pedig egyrészt azért, mert ily módon a váltakozóáramnak az áramhozzávezetésekben mutatkozó kölcsönös induktív befolyásai nagymér- 50 tékben csökkennek, másrészt pedig azért, mert ezzel a váltakozó áramot vezető fűtődrótvégeknek a többi elektródától, ernyővel való megvédése, melyre célszerű törekedni, igen egyszerű módon vihető keresz- 55 tül. A fűtődrót csatlakozóvégeinek közelségére visszavezetendő rövidzárási veszély pl. akkor áll fenn, ha a csövek gyártásánál a katóda gáztalanítását az izzószál fűtésével foganatosítják, inert ez esetben az 60 izzószálra nagy feszültség van kapcsolva, miközben a katódából nagy gázmennyiségek tódulnak ki. E gázmennyiségek ionizálódnak és ha az ionizált gázatmoszférában lévő fűtődrótvégek nagy hőmérsékle- 65 tet érnek el, úgy közöttük kisülés következhetik be, mely rövidzárlatot idéz elő. Míg a csatlakozó sarkoktól a katódacsöveeskéhez vezető fűtődrótvégeknek spiralizált alakításánál az egymáshoz közel 70 fekvő spirális menetek kölcsönös felhevítése folytán e drótvégek annyira felhevülnek, hogy az imént említett veszélyes kisülés bekövetkezésétől kell tartanunk, ad-