113822. lajstromszámú szabadalom • Sütő-, illetve melegítő- vagy szárítókemence és hozzávaló üzemeljárás
A szárny tövében: dt dx t .-= t, dt : -[- e) + B A2 a «t A.-•(.•' : + e~A , >) Nézzük mi st a szárnyat, melyből kira-5 gadunk dx szélességű darabot, a szárny tövéiől x távolságban. Az előbbi alapún: -j- dx. 1. (t -ÍO oldás: t é.A. (3 r»S x9 es X + dx d2 (t-T2 ) (t--T. . 1 . (V. 1 + dx2 2L_ ő.l T, ihol D : c. e' J ő.: • c, e -Dx c1 ; c3 és meghatározható abból a követelményből, hogy x = 0 helyen t = t2 ; dt dx és ezekből: 15 [1-j-e-D]., B /A2 -A Al: D 1-eA( l _ - e~A 1 t 12 hel ven • =0 2 - dx D 1 21)1., c, e 2DI, 20 ts A cső átlagos hőfoka: , f tdx c, , ^J-v-m:'""A szárny átlagos liöfoka: -+ f' ' A2 1-rn1 I o l ": Példaképen legyen ^ = 900; t2 = 200; <5 — 0.00 _tí ; 1 (vörösréz i = 300; ^ = 22.6 (380 fok körüli; a./ = 3í) (38o t'o\ körül); 25 a2 = 27 (280 tok körül); í1 = 0.105. 12 ^0 27. Ezekkel az adatokkal i'enti számítás szerint i0 = 380 6; tx = 3t>8; t2 =3i-2 t =2í)ti.ö; 1^ = 256.1; egy-egy ma külső felületenként leadott hő 337o ca i/m2 . óra. 30 Ezek a. számok mutatják, hogy mind a hőfokdk, mind a bőleadás szempontjából teljesen megfelelő viszonyok teremthetők. Az elérhető hőiokok olyanok, hogy lém válasz,lapok alkalmazását megengedik 35 és a melegítendő anyaghoz megkívánt hőfoknak megfelelnek-A fenti számítások ós a gyakorlati feltételek figyelembevételével íolytatott kísérletek a találmány ama fő sajátságához vezettek, mely szerint a rendszerint 40 csupán iriss füstgázokkal táplált fémcsőnek vagy csatornáknak oly hosszirányú szárnyakat adunk, melyeknek összíeliüeto legaiaüU is a füstgázoknak a kemencébe való Levezetése helyén legalább is ak- 45 kora, mint a fémcső vagy csatorna palást felülete. A találmány további részének célja hőnek a kemence hosszirányában, valamint keresztirányában való egyenletes 50 elosztása. A hőnek a kemence hosszirányában való egyenletes elosztása az ed.d gi kemencéknél külön nehézséget okozott. A liistgázok ugyanis a kemence mentén a leadott hő következtében lehűltek. 55 Ezt a hátrányt a fent említett korábbi javaslatom szerinti megoldás már részben kiküszöbölte, mivel a friss füstgázoknak fáradt füstgázokkal való keverése folytán a kemence mentén nagyobb füst- 00 gázmennyiség keringett és így a hőfokesés kisebb volt. A találmány ebben a tekintetben is sokkal tovább megy, nevezetesen. három olyan módszer* nyújt, melyek a hőmérsékletnek a kemence 65 hosszában való egyenletes elosztását biztosítják. Ezek a következők: 1. A kemence hosszában, a füstgázok lehűlésének irányában, a fémcső- vagy csatorna-lemez füstgázokkal érintkező 70 felületének szélességét (kerületi hosszát) a szárnyak szélességének rovására növelhetjük, a szárnyak szélességéi pedig fokozatosan csökkenthetjük. így a füstgázok csökkenő hőfoka e'lenére sikerül a 75 cső c i a szárnyak átlagos hőfokát állandó mértékeit tartanunk. Ezzel a módszerre] a iiis.yázok hőjínek legtökéletesebb kihasználása is lehetséges, nevezetesen, ha a kemence vége felé a szárnyakat telje- 80 sen elhagyjuk, az egyenletes hőelosztás a füstgázok igen alacsony hőfokra való lehűtésével kapcsolatban válik lehetővé. 2. a füstgázok lehűlésetek irányában a szárnyak vastagságát csökkentjük., mi- 86 rtek folytán a szárnyak részéről elvezete tt hő cs"kk n, ellenben a füstgázokkal érintkező cső vagy csatorna lemezének hőfoka növekedik, illetve a liistgázok hőfokcs'kkenésénél is álland) mértéken 90 tartható. Ha a szárnylemezek vastagságának ezt a csökkentését a szárnvak szélességé ek az 1. pont sz3rinti csökkentésivel kombináljuk, akkor a szárnyaknak
