113748. lajstromszámú szabadalom • Rostélyszerkezet tetszőleges tüzelésekhez, főleg gázfejlesztőkhöz

4. ábra oly gázfejlesztő akna vázlatos rajza, melyben két rostélytest van egy­más mellett elhelyezve. Az 5. ábra ugyanennek felülnézete. A 5 6. és 7. ábrák a hamukibocsátó nyílás záró szerkezetének két különböző kivite­lét mutatják. A 8.—11. különböző kivitelit hamugereb­lyét mutatnak. A 10 12. ábia oly kiviteli alak, melynél a forgó rostélytestek harántmetszete teljes ellipszis. Az 1. ábrán példaképpen feltüntetett (a) rostélytest keresztmetszete félellipszis-15 alakú és a hamu-eltávolítást végző (b) végrészekkel együtt a forgatható vagy ide-oda mozgatható (c) tengelyre van szerelve. Az (a) rostélytest üreges ligy, hogy abba a (b) végrészeknél alulról le-20 ve-gő áramolhatik bo, mely a rostélytest külső oldalának (d) nyílásán távozik. Az 1. ábrában az (a) rost oly testnek há­rom különböző helyzete van szemléltetve, még pedig az (I) középhelyzet, a (II) 25 jobboldali és a (III) baloldali helyzet. Az, (a) rostélytest körvonalainak meg­szemléléséből világosan látható, liogy mi­ként történik a liamu fellazítása. A rajz továbbá azt is szemlélteti, hogy a (b) vég-30 részek az (I, II, III) helyzetekbe való mozgásnál miként távolítják el a hamut. Az (I) helyzetnél a hamu és a salak az (e) és (el) alzatokon akként helyezkedik el, hogy felülete a (b) végrészeik (f) és 3,5 (fi) élein átmenő (1) vonalak szerinti lejt-pzögeket képezi. Az (a) rostélytest el­mozdulásánál a (b) végrészeknek (f) és <Tt) élei a (2) körívet írják le, mely az (e) és (el) alzatoknak (3, 4) éleit érinti. 40 Az (a) rostélytestnek pl. a (II) hely­zetbe való mozgásánál a (b) végrésznek (f) éle a (2) körív mentén felfelé halad, mely itt az (1) lejtvonaltól távolodik. A (II) helyzetnél már most az (f) él részére 45 a (8) lejtyonal áll elő, minek következté­ben a hamu ennél a helyzetnél a két (e) és (el) alzat közötti nyíláson át önmagá­tól lefelé csúszik és a hamuládába ömlik, ha a hamunak fizikai természete, amint 50 az a legtöbb szénfajta esetén fennáll, az ily kiömlést lehetővé teszi. Ha azonban a hamu nem csúszik önmagától lefelé, akkor az (a) rostélytestnek az (I) vagy (III) helyzetbe való visszamozgásánál az 55 íf), ill. (fl) él tereli a hamut lefelé és a (3, 4) pontok közötti nyíláson át a hamu­ládába. Ez a művelet az (a) rostélytest­nek ide-oda lengő mozgásánál mindegyik oldalon felváltva megismétlődik. Ezek a mozgások tehát a hamuréteget 60 az (a) rostélytest fölött meglazítják és a képződésben levő salakdarabokat felap­rítják úgy, hogy „alakliidak vagy na­gyobb méretű salakdarabok nem is fog­nak képződni, Egyidejűleg a rostélytest 65 a hamut előbb megemeli és fellazítja, az­után pedig az (f) és (íl) élek segélyével a különböző oldalakról felváltva lefelé tereli. Minthogy a salakmennyiség és a hamu 70 természete is a különböző szénfajták sze­rint igen változatos, az (a) rostélytest (b) végrészeinél oly szerkezeteket alkalma­zunk, melyek lehetővé teszik a kiürítendő hamu mennyiségét a rostélytest moz- 75 gá-sátó1 függetlenül -szabályozni. E célból továbbá arról is gondoskodhatunk, hogy a rostélytest mozgása és a (b) végrészek, ill. más ily szerkezeti részek mozgása egymástól függetlenítve legyen. Ez egyes 80 esetekben igen célszerű, mert némely szénfajták igen könnyen megolvadó sa­lakot adnak, de emellett salaktartalmuk igen csekély. Azok a szerkezetek, melyek lehetővé 85 teszik a kiürítendő salakmennyiséget a rostélytest lengő mozgásának számától függetlenül szabályozni, igen sokfélék le­hetnek. A 2. ábrában feltüntetett meg­oldás szerint a (b) végrészeken, az (f) és 90 (fl) élek közelében, (g) szögvasak van­nak, melyek a szöglet szabadon fekvő szárának hossza szerint több vagy keve­sebb hamut ürítenek ki a rostélytest mozgásánál. Mennél hosszabb lesz e% a 95 [maximálisan a (2) körívig terjedhető] szögletzár, annál kevesebb hamut fog ki­üríteni. Az 1. ábrában a (7) vonal mu­tatja a (g) szöglet szárához tartozó lejt­vonalat a rostélytest (II) helyzeténél. Ez ^QQ a lejtvonal szükség esetén még közelebb hozható a (3), ill. (4) élhez. A 3. ábra szerint az imént említett szögvasak helyett az (i) csapok körül ki­lendíthető (h) csappantyúk vannak a 105 rostélytest mindegyik oldalán, melyek­nek többé-kevésbbé kilendített helyzete szerint ugyanaz a hatás következik be, . mint a szögvasak esetében. Ezeken csak példaképpen említett szerkezeteken kívül no még igen sok más megoldás lehetséges. A (b) végrészek alsó (f), ill. (fl) éle nagyobb salakdarabok felaprítása céljá­ból esetleg hullámos vagy fűrészíogú le­het. Laza aprószemű liamu esetén azeim- 115 lített élek gereblyeszerfíek lehetnek, hogy a hamut az (e), ill. (el) alzatról gyorsab­ban leseperjék.

Next

/
Thumbnails
Contents