113735. lajstromszámú szabadalom • Fogantyú, különösen csillagfogantyú, vízvezetéki ás fűrdőszoba-berendezések csapjaihoz vagy szelepeihez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113735. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Fogantyú, különösen csilla gfogantyú, vízvezetéki és fürdőszoba-berendezések csapjaihoz vagy szelepeihez. Schwarz Jakab fémesztergályos és Trnovszky Mihály műszerész Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 2-ika. "Vízvezetéki és fürdőszobaberendezések szelepeinek vagy csapjainak fogantyúit, amelyeket — rendszerint — többszárnyú vagyis u. n. csillagfogantyúk alakjában al-5 kalmazták, sok esetben nikkelezett fémből készítették. A fémből való készítésre a meglehetősen nagy (különösen az alább említett esetben, a használat közben felmerülő), szilárdsági követelményekre való 10 tekintettel szükség is volt, míg a nikkelezés a tetszetőség fokozását és a szokásos rozsdamentesítést célozta. A nikkelbevonat azonban idővel lekopott és így a fogantyú végül mégis rozsdásodott, tehát 15 az ilyen berendezéseknél igen fontos egészségügyi követelményeknek többé nem felelt meg. Éppen ezért újabban porcellánfogantyúkat írtak elő, azonban a porcellán és más 20 ilyen rideg, törékeny anyag a használat közben veszélyessé válhatott, mert ha a csap- vagy szelep-szerkezet (bőr- vagy gumitömítésének kopása folytán) a zárt helyzetben is csepegett, gyakran előfor-25 dult, hogy a berendezést használó, esetleg ideges személy, akit az állandó csepegés, illetve koppanás még jobban idegesített, erőszakos elzárást kísérelvén meg, a fogantyút túl erősen forgatta el, elannyira, 30 hogy a szárnyas fogantyú az illető személy kezében eltörvén, a porcellántöredékek, illetve szilánkok a kézbe hatolván, nemcsak vérzést, hanem esetleg súlyos sebesülést is okozhattak. 35 Figyelembe veendők továbbá a korszerű építkezési törekvések, melyeknek során a fürdőszobaberendezéseket is a legérdekesebb, legváltozatosabb formákban és különböző színhatásokkal tervezik. Az egyhangú nikkelezett és porcellán-fogantyúk 40 ezeknek a korszerű kívánalmaknak sem feleltek meg többé. Egyéb iparágakban alkalmaztak már különböző színű, műanyagból (pl. celluloidból, bakelitből, stb.) készült fogantyú- 45 kat, pl. ernyő- vagy botfogantyúkat. A szóbanforgó fogantyúk, különösen csillagfogantyúk nem készíthetők teljes egészükben ilyen műanyagból, mert ez az előállítás aránylag drága volna, másrészt a szo- 50 kásos műanyagok nem oly szilárdak, mint a fém és sok esetben a szükséges megmunkálásra (pl. csavarmenetek készítésére) a fémnél kevésbé alkalmasak. A találmány szerint, az összes felsorolt 55 hátrányok kiküszöbölését és az említett kívánalmak kielégítését oly fogantyúkkal érjük el, melyek fémmagból és ezt minden részén körülvevő műanyagburokból állnak. Műanyagul, célszerűen, műgyan- 60 tát (bakelitet) használunk és a fogantyút magában véve ismert módon, úgy állítjuk elő, hogy a csillagfogantyúalakú fémmag, pl. öntött sárgarézmag köré melegítéssel megömlesztendő bakelitport sajtolunk. 65 Evégből a fémmagot, ugyancsak ismert sajtóban, megfelelő matricában, bakelitporba ágyazzuk és a matricát, pl. villamos fűtőtesttel vagy gőzzel fűtjük. Maga a melegsajtolás keresztülvitele, illetve a 70 sajtógép a találmány tulajdonképpeni lényegét nem érinti. A rajz 1. és 2. ábráin a találmány szerinti fogantyú példája távlati nézetben, illetve hosszmetszetben látható. 75 (a) a fémmag, (b) pedig a megömlesz-