113688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rövidhullámok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BOHÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113688. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés rövid hullámok előállítására. Dr. Heil Oszkár fizikus, Ludwigshafeii/Rlieiii. A bejelentés napja 1935. évi február hó 18 ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 23-ika. A találmány eljárás elektromágneses rövid hullámok előállítására és berendezés ezen eljárás kivitelére. Csillapítás nélküli elektromágneses rö-5 vid hullámok előállítására, mint ismeretes, vagy a hosszú hullámoknál szokásos visszacsatolási módszert használják, vagy pedig valamiféle rezgő elektromos elrendezést, pl. a Barkliausen és Kurz-félét, 10 vagy keringő elektronos elrendezést, mint pl. a niagnetron-rendszert. A találmány egészen új gerjesztési elven alapszik, amely nem dolgozik sem visszacsatolással, sem pedig rezgő vagy 15 keringő eletronokkal. A találmány érthetővé tételére mindenekelőtt néhány alapfogalmat ismertetünk közelebbről. A Faraday-kalitka üreges fémtest. Az a 20 tulajdonsága, hogy a belsejében levő elektromos töltés kifelé úgy viselkedik, mintha a fűmen volna. A Faradaykalitka üregében levő elektron tehát kifelé a> magára a fémre felvitt elektronnal 25 azonos jelentőségű. Isin értként, előre kell még bocsátani, hogy az a repülő elektron, amely egy vezetőhöz közeledik, vagy ettől távolodik, a vezetőtől el, vagy feléje irányuló áramot 30 képvisel. A találmányt a fentebb felsorolt alapfogalmak figyelembevételével a következőkben az 1. ábra kapcsán ismertetjük, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy aiz; 1, 35 ábra csupán a, találmány elvének érthetővé tételére hivatott. Az (1) elektron a szakgatottan jelzett pályán mozog a (2) Faradlay-kalitkán át, A (3) pontig tartó útja folyamán a Faraday-kalitkára nézve negatív áramot képvisel. Amikor az, elektron a (3) pontba érkezett, ez, az áram hirtelen megszűnik, Amíg az elektron ezután a Faraday-kalitka belsejében a (3) ponttól a (4) pontig mozog, kívülről semmiféle hatás sem észlelhető. A viszonyok olyanok, mintha ii!z elektron a (3) ponton a kalitka fémjére' adódott volna át. Csak midőn az elektron a (4) pontnál ismét elhagyja a Faradaykalitkát, keletkezik hirtelen egy ellenkező irányú áram, minthogy az elektron most távolodik. Ezen egész megfontolás keretében ;v legfontosabb az, az, idő, amely alatt az elektron a kalitkában mozog. Ezt a toválbbirkban röviden „tartózkodási idő"iiek nevezzük. A tartózkodási idő tartama arányos a (3—4) úthosszal és fordítottan arányos qz elektronok sebességével. Adott (3—4) úthossz esetén a tartózkodási idő csakis az elektronok sebességétől függ. Ha a Faraday-kalitkáit az elektronokat kibocsájtó (5) katódhoz képest erősen pozitívvá tesszük, akkor igen gyors mozgású elektronok repülnek azon keresztül és a tartózkodási idő igen rövid lese;. Ha a Faraday-kalitkát a katódhoz képest csak kevéssé tesszük pozitívvá, akkor igen lassú mozgású elektronok fognak rajta átrepülni és a tartózkodási idő igein hosszú lesz. Ha a Faraday-kalitka,üa igen nagy frekvenciájú rezgés alakjában igen gyorsan váltakozó feszültségeit adunk, akkor a tartózkodási idő szempontjából az a feszültség mérvadó, amelyen a Faraday-kalitka az elektronok belépése pillanatában van. Ameddig ez a tartózkodási idő tart, a Faraday-kalitka potenciálja megváltozik, úgy hogy az 40 45 50 60 65 70