113678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gumiból vagy erősítőbetétet tartalamzó gumiból álló szalagok lemezek vagy más efféle tárgyak vulkanizálására

Megjelent 1936. évi január lió 15-én. - ••• 1 — 111 • • • — MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113618. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés gumiból vagy erősítőbetéteket tartalmazó gumiból álló szalagok, lemezek vagy más efféle tárgyak vulkanizálás ára. A/S Den Norske Remfabrik cég-, Oslo. A bejelentés napja 1934. éri december hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 28-ika. A találmány eljárás erősítő betéteket tartalmazó vagy ilyeneket nem tartal­mazó, gumiból mgy más vulkanizálható anyagból álló szalagok, lemezek és más 5 tárgyak vulkanizálására, Ismeretes ilyen szalagokat vulkanizálás céljából dobra feltekerni és a szalagra a vele együtt szo­rosan feltekert acélsáv révén nyomást gyakorolni. Az ismert eljárásoknál a clo-10 bőit, amelyrie a vulkanizállandó szalagot és az acélsávot feltekerték, gőzzel, vagy más módon fűtötték. Ezeknek az ismert eljár tusoknak a teljesítményei korlátozott, miért a vulkanizáló bő csupán a dobról, 15 tehát egyoldalúan jut a vulkanizálandó szalaghoz, a szalagnak a dob felületétől; elfordított oldalaihoz pedig nem jut köz­vetlenül a mteleg. A találmány értelmében ezt a hátrányt 20 úgy kerüljük el, hogy az acélsávot ellen­állásként villamos úton a vulkanizálási hőímérisékletére melegítjük fel. Ezzel el­érjük, hogy a vulkanizálandó szalag vagy szíj mindkét széles felületté vei a vulka-25 nizálás hőmérsékletére felmelegített acél­sávra fekszik fel, tehát hathatós és egyen­letes fölmelegedéseknek alávetett. Ennek következtében, amint a gyakorlatban ta­pasztaltuk, a találmány siaerinti eljárás:-30 sal az ismert vulkanizáló berendezések­ben azonos idő alatt, ki), tízszer annyi szalagot 1 eihet vulkanizálni, mint az aa ismert eljárásokkal lehetséges volt. Már ismeretes gumibevonatú drótok 35 burkjoliatát úgy vulkanizálni, hogy e bur­kolatot nyomógörgőkkel rászorítják a fómvezetőre és egyidejűen a vezetőn vil­lamos áramot vezetnek át. Elteikintve at­tól, hogy a:z. így kapott vulkanizált gumi­borítás olyan szorosan kapcsolódik a va- 40 zeitővel, hogy arról megrongálás nélkül nem távolítható el, ennek az eljárásnak még az is hátránya, hogy a vulkanizáló hő csak belülről adódik át a gumiborítás­nak, viszont a bevonat jóval nagyobb fe- 45 lüietű külső része a hideg külléggel érint­kezik. Ennek következtében ez az eljárás csupán vékony szigetelő bevonjatok vul­kanizálására alkalmas, viszont a vasta­gabb burkolatokat, annak ellenére, hogy 50 ez az eljárás ismeretes volt, csak a szo­kásos vulkanizáló eljárással vulkanizáló tartányban lehetett vulkanizálni. Az is­mert eljárásnak az, a további hátránya, hogy a hötermelő eszköz a vezetődrót, 55 amelynek természetesen jó vezetőnek kell lennie, úgy hogy a vulkanizálási hő léte­sítéséhez viszonylag erős áriamra van szükség. A találmány szerinti ejárá'sinál ezzel szemben a vulkanizálási hő létesíté- 60 sére acélsávot, tehát viszonylag rossz villamos vezetőt alkalmazunk, amely adott áramerősség mellett viszonylag niag'y Joule-féle hőt termel. A találmánnyail létesített előnyös hő- 65 átadás a vulkanizálandó szalagnak to­vábbá lehetővé tielszi, hogy alacsony vul­kanizáló hőmérsékleteken dolgozzunk. Ezenfelül az acélszalag előmelegítésével a vulkanizálási időt még jobban megrövi- 70 díth etjük. A találmány szerinti eljárás foganato­sítására a rajzon példaképem berendezést tüntettünk fel. (1) jelöli a gép állványát, amelyen a 75 (2) helytálló és a (3) eltolható dob van ágyazva. (4) hidraulikus hengert és (5) annak dugattyúját jelöli. Két ilyen hen-

Next

/
Thumbnails
Contents