113676. lajstromszámú szabadalom • Regésfeljegyzést hordó szerv, valamint eljárás és berendezés rezgések mechanikai feljegyzésére

arra kell törekednünk, aminek kívánatossága az optikai feljegyzés technikája-, bel ismeretes, hogy a teljes feljegyaendő frekvenciakörzetben lehetőleg nagy széles-5 sági változásokat mutató nyom létesüljön. Az olyan elektromechanikai felvételi készülékekben, melyek lengő horgonyba erősített feljegyzőszervet tar-10 talmaznak ós melyeknél ez a feljegyző-* szerv a feljegyzéshez való hordozószerv felületével érintkezik, a feljegyzőszierv amplitudóinak nagysága azonban nem fokozható határtalanul azzal, hogy pl. a ké-15 szülékbe bevezetett energiát növeljük. Ennek következménye, ho-gy a horgony telítődik, a horgony tömege, tehát méretei is azonban a készüléknek a nagyobb fre-k-/ veneiákna való kifogástalan reagálására: 20 való tekintette] meghatározott, meg nem lualladha.tó értékekhez vannak kötve. Az energia növelése tehát hasznosítható hatást többé már nem eredményez. Tekintetbe veendő továbbá,:

hogy 95 mechanikai rezgést végző rendszernek természetesen az a tulajdonsága, hogy a rezgések amplitúdói növekedő frekvenciával csökkennek, aminek következménye, hogy kiváltképpen hordozószervre 30 való feljegyzés esetében a nagyobb frekvenciák hiányosan fejeződnek ki. Ez a hátrány elhárítható, hogy ha a rezgő rendszernek a nagyobb frekvenciáik körzetében rezonanciát adunk. A rezgő rend-85 szernek ehhez s?,ükséges merevsége folytán azonban ekkor a totális érzékenység jelentékenyen csökken, ami az egész írekvenciakörzetben. a feljegyzett amplitúdók nagyságában fejeződik ki. 40 A találmány szerint az előbbiekben jelzett nehézségeket úgy háríthatjuk el, hogy olyan feljegyzőszerv segélyével, amelyet a hordozószerv felé és attól elirányuló rezgésbe hozunk, mechanikai 45 úton optikai reprodukáláshoz alkalmas szélességi változásokat mutató legalább egy feljegyzést állítunk elő azzal a különös sajátossággal, hogy olyan feljegyzőszervet vagy hordozóiszervet alkalmazunk, 50 amelyet akként alakítunk, vagy melyeket egymáshoz képest akként hozunk rezgésbe, hogy a feljegyzés szélességi változásai a feljegyzőszerszám rezgésamplitudóinak nagyításai. A feljegyzést ezután 55 esetleg fényképé,szeti úton másolhatjuk. „Optikai reprodukáláshoz alkalmas szélességi változások"-on azt értjük, hogy a szélességi változásoknak a feljegyzendő rezgéseknek kell megfelelniök, úgy hogy a reprodukálás optikai-elelkt-romos készii- qq lék, pl. fotocella segélyével, esetleg a feljegyzést közvetlenül követően, lehetséges. A találmány egyik célszerű foganatositási alakja szerint a feljegyzőberendezés olyan feljegyzőszervet, pl. kést vagy 65 vésőt- tartalmaz, mely oly alakítású és a hordozószerv felületéhez képest akként hozható rezgésbe, hogy szélességi változásokat mutató feljegyzés létesül úgy, hogy a feljegyzés amplitúdói a feljegyző- 70 szerv megfelelő rezgésampli.tudóinak nagyításai. Ezt elérhetjük olyan fel jegyzőszerv alkalmazásával, melynek vágóéle ék- vagy V-alakú és melynek a feljegyzőszerv mozgására merőleges felületre vett 75 vetülete nagyobb, mint a fel jegyzőszerv mozgási irányában haladó vonalra vett vetülete. A V-alakú vágóéi szárai közötti szög lehetőleg tompa, pl. 174°, úgy hogy a rezgésamplitudók erős nagyítását kap- 80 juk. „Vágóéi" kifejezésen a feljegyzőszerven levő és feljegyzés közben hatékony összes részek értendők. A találmány fontos előnye, hogy az említett mechanikai nagyítás folytán 85 ugyanazon amplitudónagyság eléréséhez kisebb energiák szükségesek, mint más raecbanikai eljárások esetében. További előny, hogy kis amplitúdójú rezgéseket, amelyeket más módon nem lehet eléggé, 90 azaz az ismert alapzörejen túlmenően feljegyezni, különösen tehát -a nagyobb frekvenciájú rezgéseket a találmány szerint kifogástalanul lehet feljegyezni. Kitűnt például, hogy a találmány sze- 95 rint 6000 ós ennél nagyobb frekvenciájú hangrezgéseket még olyan amplitúdókkal lehet feljegyezni, hogy azok fényérzékeny cella segélyével természethűen adhatók vissza. 10° Az ismert mechanikai feljegyzőeljárások közül a legszokásosabb az, amelynél a hangot korongos lemezre jegyzik fel. Erről tudvalevőleg klisé segélyével levonatokat (hanglemezeket) állítanak elő, 105 amelyekről a hangot mechanikai úton a hangnyomban tovamozgó tű segélyével adják vissza, aholis a tű akusztikai membránnal, vagy mechanikailag vagy villamosan van Cisszeikötve. Az ilyen felvétel 110 azonban tudvalevőleg nem alkalmas hangnak optikai úton való reprodukálására. Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél a felvétel mechanikai, a visszia- 115 adás pedig optikai úton megy végbe. Ezen