113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

alkalmazását ismertettük változó villamos feszültségek időbeli lefolyásának elekl.rograíálására. Eljárásunkat azonban természetesen alkalmazhatjuk mindazokban az 5 esetekben is, midőn valamely villamos feszüllségváltozásokká, azaz képfeszüllségekké átalakítható mennyiségek vagy tünemény leképezése kívánatos. Például felhasználhatjuk hangoknak hangképek for-10 májában való felvételére és rögzítésére. A hangokat ekkor ismert módon mikrofonnal fogjuk fel, a mikrofonban keltett hangáramokat kellő módon felerősítjük és az így kapott változó feszültséget, célsze-15 rfíen a kellő előfeszültséggel sorbakapcsolva, az egyben a képfeszültséget is alkotó szívófeszültségként kapcsoljuk a 3. ábra szerinti vagy egyéb megfelelő berendezésre. A felíogóíelületet, pl. a (6) 20 lemezt, a (9) rés elölt egyenletes sebességgel eltolva, a lemezen előhívás után a (1) ábra szerintihez hasonló, a hangosfilmtechnikában «árnyalati hangkép» elnevezés alatt ismeretes hangképel alkotó elektro-25 grammot kapunk. Az eddigiekben feltételeztük, hogy szivófeszültségként magát a leképezendő feszültséget, pl. a hangfeszültséoeket — esetleg egyenáramú feszültséggel sorbakapcsolva 30 — alkalmaztuk, azaz, hogy az ionáram vezérlése magával a szívófeszülIség változtatásával történik. Ennél az eljárásnál, ha jól használható képet akarunk kapni, a leképezendő feszültségnek mintegy 100 Volt 35 nagyságrendűnek kell lennie. Azt találtuk, hogy lényegesen kedvezőbb eljáráshoz jutunk, ha szívófeszültségként a képfeszültségtől független, célszerűen állandó egyenáramú feszültséget használunk és a leképe-40 zendő feszültséget egyik sarkával vezérlőelektródára, célszerűen az ionforrás ésíelfpgófelület közt elhelyezeti és áttört vezérlőelektródára, pl. a 3. ábrában (8)-a! jelzett, nyílással ellátott és ez eselbenfém-45 bői (vezetőanyagból) való ernyőre, másik sarkával pedig célszerűen az ionforráshoz kapcsoljuk, azaz, ha a szívófeszültséget és a képfeszüllséget külön-külön alkalmazzuk. Ez esetben az ionnyaláb intenzitásának ve-50 zérlése a képfeszültség keltette villamos mezővel, minimális teljesítménnyel, történik. Az ilyen elrendezés kedvező hatásának magyarázata, hogy az ilyen eleklrografáló 55 berendezés úgynevezett tértöltésű áramokkal, azaz olyan áramokkal működik, amelyben csupán egynemű villamos részecskék mozognak az ionforrástól a szívóelektróda felé. Ez magától értetődő abban az esetben, ha olyan ionforrást haszná- 60 lünk, amely csupán egyenlő előjelű ionokat termel,, pl. izzókalódát; ha azonban az ionforrás, mint pl. a villamos ív, mindkél előjelű ionokat is tartalmaz, akkor, ha a szívóelektrodára egyirányú szívófe- 65 szültségel kapcsolunk, ez az ionforrásból csupán egynemű ionokat szív ki. Az ilyen egynemű villamos részecskék által hordozott, lérlöllésű áram azonban, legyen az akár nagyfokú vakuumban folyó elek- 70 Ironáram. akár légköri vagy ehhez közelálló nyomású gázban folyó egynemű ionáram — miként az önmagában ismeretes — segédelektródával, pl. ráccsal vezérelhető. Kísérleleinkből tényleg kiderült, 75 hogy a fenti szerkezetben a szívóelektródához folyó áram nem csupán a szívófeszüllséggel, hanem a diafragmára kapcsolt vezérlőfeszültséggel is változtatható, azaz. hogy a vezérlőelektródával is ellátott szer- 80 kezet lényegileg úgy működik, mint egy háromeleklródás elektroncső, még pedig a szívóelektróda az anódának, a diafragma a rácsnak, az ionforrás pedig a katódának szerepéi jálsza. Minthogy pedig a gya- 85 korlati alkalmazásoknál a diafragma nyílása kicsinyre, legfeljebb néhány négyzetin illimélcr felületűre, választandó, e szerkezetnek «áthatása» nagyon kicsiny, erősítési tényezője tehát — ami tudvalevőleg 90. az áthatás reciprok értéke — igen nagy, azaz a szívóelektródához folyó áram — az anódáram — a vezérlőelektródára, pl. diafragmára, kapcsolt igen kicsiny «rácsfeszül tséggel» vezérelhető. A vezérlés érzé- 95 kenységének példájaként megadjuk egy berendezés számszerű adatait. Az ionforrás 10 x 2 X 0.02 mm méretű, földalkálifémoxiddal bevont platinaszalag. A vezérlőelektróda 0.5 mm vastag fémlemez, mely- 100 ben 5 x 0.5 mm-es rés van. A felfogófelület fémdob palástján levő, 0.25 mm vastag keménygumilemez. Az izzókatóda és vezérlőelektróda (diafragma) közti távolság kb. 0.8 mm, a diafragma és fel- 105 fogófelület közti távolság kb. 0.5 mm. A szívóelektródát a keménygumilcmezt hordó, lengelye körül forgatható, fémdob alkotja. Ha ebben a berendezésben a szívóelektróda és ionforrás közé 600 Volt egyenáramú 110 feszültséget és a diafragmára 0.4 Volt váltakozó feszültséget kapcsoltunk, a fémdobot egyszer körülforgattuk és a keménygumi felületét kén-miniumpor keverékével beszórtuk, teljesen kivezérelt képet 115 kaptunk, azaz olyant, amelynek legsötétebb helyein semmi minium nem tapadt a keménygumi lemezre. Miután a 0.4 Volt