113675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

ii fel volt kép legalább 20—30 mp késés­sel jelenik meg, az elektrogramm előhí­vása a másodperc törtrésze alatt megtör­ténhetik. 5 Ezek az előnyök még fokozottabb mér­tékben érvényesülnek, ha a vevőkészülék­bea helyettesítjük a közbenső-film fény­képezési eljárását elektrografiával. A vevő­állomáson a közbensőfilméljárásl akként 10 alkalmazzák, hogy a beérkező képáramokal í'ényváltozásokká alakítják ál, czcikel meg­felelő képösszetevő berendezésekkel képpé egyesítve fotográfiái úton rögzítik, azután a képeket közvetlenül vagy célszerűbben 15 vetítés útján szemléltetik, majd letörlik és az egész eljárást egyazon végleien filmsza­lagon folytatólagosan megismétlik. Ez az eljárás igen nagy terjedelmű, igen költ­séges és kényes berendezést igényel: cn-20 nélfogva az ilyen berendezés csupán moz­góképszínházak és effélék számára jöhe.l szóba, ellenben a találmány szerinti be­rendezés, a szokásos rádióvevőkészülékek módjára, házi használatra is alkalmas. A 25 (alálmány szerinti berendezés további lé­nyeges előnye az. hogy tetszőleges nagy­ságban vetíthető képekel ad. Egy, a fenti eljárás szerint dolgozó kép­vevőberendezésnek példakén ti i'ogatialosí-30 lásL alakját a 9. ábra mutatja. Az ábrán (23) a képösszelevésre szolgáló, fémből való vagy a jelen esetben célszerűbben kör­ben elhelyezeti (12) nyílásokkal van el­látva. (21) az ionforrásként működi), céi-35 szerűen közvetett fűtésű izzókalóda. amely hosszirányával - a rajztól eltérően a papiros síkjára merőlegesen áll és amelyei a (25) áramforrás táplál. (21') egy másik ionforrás, pl. izzókalóda ívfény vagy láng, 40 amely a felfogófelületen a kép letörlése­közben keletkező töltéseket semlegesíti, (2(5) a képek eleklrografálására való. át­látszó szigetelőanyagból való végtelen sza­lag, amely a (27, 27') lárcsák forgása 45 folytán a (28) nyíl irányában mozog és melynek a (24) izzókatóda felé néző fe­lülete a teIfogófefület. (29) végleien fém­szalag, amely a (30, 30") fémlárcsák for­gása folytán a C28)-al egyező irányú (31) 50 nyíl irányában halad. (43) az állandó fe­szültségű szívófeszültséget szolgáltató te­lep, melynek negatív sarka az izzókalódá­hoz, pozitív sarka a (30") tárcsa közvetí­tésével a szívóelektródaként működő (29) 55 fémszalaghoz van kapcsolva. A (27. 27"), továbbá a (30. 30') tárcsák fordulatszámát úgy szabjuk meg és úgy helyezzük el őket, hogy a (2(5) szigetelőszalag és a (29) fémszalag haladási sebességei egyen­lők legyenek és a (24) izzókalódával szem- 60 közt fekvő darabjaik, ahol a képfelvétel történik, szorosan egymáson fekve ha­ladjanak. Ezáltal a kettőnek egymáshoz képest való elcsúszását és így súrlódási villamos töltések keletkezéséi elkerüljük. 65 Ha pl. drótnélküli úton továbbított ké­pek véleiéről van szó, a beérkező mo» duláll nagyfrekvenciájú áramokat a (32) antennával fogjuk fel. a (33) vevőkészülék­kel megerősítjük és a megerősített és eset- 70 ieg egyenirányítón képfeszüllségel a (34) előíeszüllségteleppel sorbakapcsolva a (21) izzókalódra és a (35) fémkefe közvetítésé­vel a (23) Nipkov-lárcsára kapcsoljuk. A (23) Nipkov-lárcsa, továbbá a (27, 27') 75 és (30, 30') lárcsák az adóállomás kép­bon tőkerendezésével szinkron futnak; a szinkronizálás bármely önmagában isme­retes módon történhet. A (2(i) szalagnak (képszalagnak) a (21) izzókalóda, illetve 80 a Nipkov-lárcsa (12) lyuksorozala elölt elhaladó részére a felveendő kép, a fentebb ismerletelt módon, villamos ionlöllések alakjában rögzítődik; az ezeket felvivő ion­nyaláb keresztmetszetét, mely itt célsze- 85 rííen pontszerű, akár a Nipkov-lárcsa lyuk­keres/.tmeiszelc, akár ernyő szabhatja meg. A képszalag továbbhaladásakor belejut a (3ü) kamrába és ott a (37) csövön be,­fujl por állal a kép előhívása megtörté- 90 nik. Ha az előhívói 1 képel szabad szemmel kívánjuk megfigyelni, a kép átvilágítására a (38) fényforrás és az eléhelyezel! (3W, !ejüveglemez szolgálhat. Berendezésünk cél­szerűen a mozgőképteclmikában ismeretes, 95 úgynevezett folytonos filmmozgatással mű­ködik. azaz a (2(5) képszalag egyenletes sebességgel mozog és a képek szemlélése ismert módon az ugyancsak szinkron for­gású (40) sokszeglelü lükör segélyével tör- 100 ténik. Ebben az cselben természetesen a Nipkov-lárcsa nyílásai nem spirális men­tén, hanem a tengelyével koncentrikus kör­ben vannak elhelyezve és csupán egy-egy képsornak képpontokká való felbontását 105 eszközlik, míg a képnek sorokba való fel­bontását a filmszalagnak mozgása hozza létre. Ez egyebek közölt azért is előnyös, mert így szalagszerű izzókatódával beérjük, melynek hossza két lyuknak a kerület- 110 menti távolságával egyenlő; ha ellenben a Nipkov-tárcsa spirális alakban elhelye­zett nyílásokkal van ellátva, akkor az ion­forrásnak a képnagysággal egyenlő felületi kiterjedést kell adni. A filmszalagról az- 115 után a képet el kell távolítani. Erre való a forgó (11) hengerkefe, amely a képet alkotó porrészecskéket a szalagról eltávo-

Next

/
Thumbnails
Contents