113670. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű kábel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113670. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Nagyfeszültségű kábel. Felten & Guilleaume Carlswerk Aktiengesellschaft gyáros cég", Köln-Mülheimben. A bejelentés napja 1935. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évijunius hó 27-ike. A találmány folyadékzáró külső köpenyű, nagyfeszültségű kábel, melynek szigetelése rétegezett szilárd szigetelőanyag, valamint a: rétegek, úgyszintén a réteg-5 közök hézagaiban levő, szigetelő töltőanyag. Nagyfeszültségű kábelek eddig általában szokásos szigetelése szigetelőolajjal itatott papírszalagból van. Eféle szigetelő lés nem ad homogén dielektrikumot és így egyenletes villamos mezőt sem, mert a mondott kétféle anyag dielektromos állandója eltér egymástól. A cellulóza dielektromos állandója u. i. mintegy 6.5, a 15 szigetelőolajé pedig mintegy 2.2. Ismeretes ugyian, hogy merev nagyfeszültségű kábel szigetelése oly rétegezett szilárd szigetelőanyagból, valamint a rétegek, úgyszintén a rétegközök hézagai-20 ban levő, oly szigetelő töltőanyagból van, amely anyagok dielektromos állandója teljesen vagy megközelítőleg megegyezik egymással, a dielektrikumnak e szempontú megválasztása azonban nem bizto-25 sítja még magában a dielektrikum homogenitását. Ez, a találmány felismerése szerint, csak akkor érhető el, ha az egész dielektrikum a rétegezett és telített szigetelés összeállításához vett anyagoknak 30 nern csupán dielektromos állandója, hanem dielektromos veszteségszöglete szempontjából is egységes. Ha u. i. valamely dielektrikum azonos dielektromos állandójú, azonban különböző veszteségszög-85 letű anyagokból van rétegezve, akkor az esetben, midőn feszültségnek tesszük ki a dielektrikumot, a nagyobb veszteségszögletű rétegek jobban felhevülnek, mint a kisebb veszteségszögletűek. E jelenség következménye, hogy a jobban felhevülő 40 rétegek élettartama viszonylag megrövidül és tehát ezek hamarabb fognak átütni, mint a kevésbbé felhevülök. A találmány értelmében az egyes szilárd rétegekben és az ezek közeiben levő 45 szigetelő töltőanyagnak nem csak dielektromos állandója, hianem egyúttal veszteségszöglete is megközelítőleg ugyanakkora, mint a rétegezett szilárd szigetelőanyagé, vagyis a töltőanyag dielektro- 50 mos állandója legfeljebb (l)-gyel tér el a szilárdétól és iaz előbbi veszteségszöglete legfeljebb 100%-ka! nagyobb, vagy 50%-kal kisebb, mint a szilárdé. Előnyösnek bizonyult rétegezett dielektrikumul a polisztirol, aminek dielektromos állandója és dielektromos veszteségszöglete jóval kisebb, mint az olajjal itatott papíré. A polisztirol a szerves anyagok aril-olefinek csoportjába tartozó szti- 59 rol poiimerizációis terméke. Összehasonlításul megemlítjük, hogy az olajjial itatott papír dielektromos állandója 3.5—4.3, a polisztirolé pedig 2.5; továbbá, hogy az olajjal itatott piapír veszteségszögletének 65 tangense 0.006, a polisztirolé pedig 0.0002. Ha polisztirolból és a benne, úgyszintén az egyes rétegei között maradó házagokat kitöltő, vele villamosan egyenértékű maszszából állítjuk össze a rétegezett dielek- 70 trifcumot, iáikkor nem csupán igen homogén dielektrikumot és e révén igen egyenletes villamos mezőt kapunk, hanem még a szigetelés kapacitása és dielektromos veszteségszöglete is jelentékenyen kisebb 75 lesz, mint az eddig szokásos, itatott papírszalagszigetelés esetében. Legcélszerűbben a vezetőnek több, egy-