113626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 4,6-diaminokinolinok származékainak előállítására
A fentemlített acetilezett bázis hidrokloridjából 36 g-ot kavarás közben, lassanként, vízben iszapolt 25 g vasporhoz adunk, melyet vízfürdőn melegítünk. A redukálás befejezte után forrón szűrünk és az oldathoz telített klórnátriumoldatot adunk. Lehűléskor a H CHs .CO.NXHL N XII. CH, képletű bázis hidrokloridját színtelen, 10 sűrű pép alakjában kapjuk meg, ezt leszívatjuk és hígított klórnátriumoldattal és kevés jéghideg vízzel mossuk. A termelési hányad 29 g. A só vízben sárgás színnel könnyen oldódik, erősen higított olda-15 tai kéken fluoreszkálnak, míg alkoholos oldata ibolyaszínben fluoreszkál. A só vizes oldatai lakmusszal lúgosán reagálnak. Az oldatból az ammónia a bázist kicsapja, mely vízből való átkristályosítás 20 után 284°-on olvad, miközben megsötétedik. Ha az i'ij bázisnak gyengén sósavas oldatához, nátriumniitritoldat kiszámított mennyiségét adjuk, akkor nátriumacetátoldat hozzáadására szintelen, finom kris-25 tálypép válik !ii. Az új vegyület alkoholból való átkristályosítás után 320°-on feketedés közben olvad, vizes ammóniában és nátronlúgban, valamint fölös sósavban könnyen oldódik, míg higított 30 ecetsavban oldhatatlan. A kapott azimlidovegyület képlete H CH.CO NH X CH, Az elszappanosított bázis 325—327°-on feketedés és habzás közben olvad. Azok a 35 tények, hogy az új acetiltriaminokinaldin diazovegyületekkel nem kapcsolódik és hogy olyan azimidovegyületet alkot, mely az acetilcsoport lehasítása után diazotálható aminocsoportot tartalmaz, csakis az 40 új aminoosoport 3-helyzetével hozhatók összhangba. Ha az új vegyületet olyan alkoholos oldatban főzzük, melyhez kevés koncentrált sósavat adtunk, akkor a 3.4.6-triaminokinaldinnak alkoholban nehezen 45 oldható sósavas sója képződik, mely vízben rendkívül könnyen oldódik és oldata ibolyaszínben fluoreszkál. A só 289°-on olvad. 2. 8,6 g 4.6-diaminokinaldint jéggel való hűtés közben 40 cm® koncentrált kénsavba 50 visszük be. Az oldathoz kavarás és minusz Tt) tói minusz 5°-ig" való lehűtés közben lassanként 5 g" kálisalétromot adunk. Rövid idő után vett próbaközömbösítésnél sárgásvörös csapadékot ad, mely nátron- 55 lúgban és ammóniában oldható és melyet ecetsav újra kicsap. Egyelőre tehát nyilvánvalóan egy nitramin képződött. Ha most a hűtőelegyet eltávolítjuk és a hőmérsékletet lassanként szobahőmérsékle- 60 tig fokozzuk, akkor a reakcióanyagból vett próba fölös nátronlúg hozzáadására sötétvörös csapadékot ad. A reakoióanyagot két óra hosszat állni hagyjuk és azután jégre öntjük, nátronlúggal lúgossá 65 tesszük, a barnásvörös csapadékot leszívatjuk és vízzel mossuk. A csapadékot erősen higított, forró ecetsavban feloldjuk ós a tisztára megszűrt oldatból a szép vörös színű bázist, melynek képlete 70 H,N ammóniával kicsapjuk. A bázis vizes alkoholból való átkristályosítás után 225— 226"-on olvad. Fölös sósavval alkoholban nehezen oldódó, csaknem szintelen sót 75 alkot, mely vízben vörösessárga színben könnyen oldódik. Az 1. példában megadott módon végzett redukálással az 1. példa végén említett triaminokinaldint állíthatjuk elő. 80 3. 50 cm3 jégecetben feloldott 6,5 g 3-nitro-4.6-diaminokinaldinhoz kavarás és vízfürdőn történő melegítés közben 5 g fahéjsavkloridot adunk. A 6-cinnamoilvegyiilet hidrokloridja sűrű, világossárga 85 pép alakjában képződik. A pépet körülbelül 50 cm: ! vízzel hígítjuk és további kavarás és melegítés közben vasporral redukáljuk. A redukálás befejezte után a képződött oldatot forrón megszűrjük, a szűr- 90 letet sósavval megsavanyítjuk ós kevés klórn átriumoldatot adunk hozzá. A Cf i H, CH=CH.CO.N
