113620. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok vagy gázok kimérésére
kisebb ériékre csökkennek. A rajzból Iáiható, hogy a tokok belsőterei és azoknak összekötőcsatornái képezte terekből nincsenek átvezetések és az fi, 2, 3) és (4) 5 tartányok belsőiereiből mindegyik (19) tengely számára csak egy-egy átvezetés van. Továbbá a (2(3) és (27) szekrényekből mindegyik (36) és (37) tengely számára egy-egy átvezetés van. Mindezeknél az át-10 vezeléseknél vékony tengelyről van szó, amelynek kivezető-csapágytokjában csak forgómozgást kell végeznie (azaz hosszirányú mozgást nem), úgyhogy a kivezetések nem okoznak lényegbevágó súrlódási veszt.r > leségeket és a tömítellenség veszélye nagy mértékben csökken. A csekély súrlódási veszteségek folytán a berendezés hajtására magát a kimérendő folyadékot használhatjuk fel még 20 akkor is, ha csak aránylag kis nyomómagasság áll rendelkezésre. A berendezést főképen az ilyen működésre szántuk, adva van azonban az a lehetőség is, hogy a berendezést tetszésszerinti külön hajtóbe-25 rendezéssel kapcsoljuk össze, ha _pl. a kimérendő folyadéknak rendelkezésre álló nyomómagassága túlságosan kicsi. A berendezés azon alakban, amint azt az 1—3. ábra mutatja, különösen arra alkal-30 mas, hogy folyadékot annak a hőfoknak megfelelő tényleges térfogat szerint mérjen ki, amely hőfokon a kimérés történik, ami pl. benzin kicsiben való árusításánál szokásos. 35 Ha azonban a kimérést bizonyos hőmérsékletre vonatkoztatott lérfogat szerint (vagy más szóval, adolt folyadéknál súlv szerint) akarjuk eszközölni, ami pl. olajok vagy hasonlók nagybani eladásánál szo-40 kásás akkor természetesen elsősorban hőfokmérés alapján kiszámílolt redukciót végezhetünk. A berendezés azonban úgy is kiképezhető, hogy az az esetleges hőfokingadozásokat teljesen önműködőlég ki-45 egyenlítse, úgyhogy a folyadékot meghatározott hőfokra átszámított térfogat szerint közvetlenül kimérhetjük. Amint a 4. ábrából látható, ez olyan módon történhetik, hogy a (14) emeltyűk mindegyikéi az 50 emeltyű hosszirányában eltolható (48) csúszótömbbel látjuk el, amely a bimetaltelv alapján a (49) hőkengyel hatása alatt áll és a 13 tengellyel van összekötve. Nyilvánvaló, hogy a tok lökete ennek a be-55 rendezésnek segítségével a hőfoknak megfelelően változik és a (49) hőkengyel célszerű méretezésével elérhetjük, hogy a tok lökete a kimérendő folyadék hőtágulásával arányosan nő és így meghatározott hőmérsékletre átszámított kimérést biztosi- 60 tünk. A (49) hőkengyel alkalmazása azzal a továbbiakban részletesebben ismertetett rendszabállyal kombinálhaló, hogy mérőfolyadék gyanánt olyan folyadékot hasz- 65 nálunk, amelynek hőtágulási együtthatója a kimérendő folyadékéval egyenlő vagy közel egyenlő. A találmány olyan kimérőkészülékekrc is kiterjed, amelyeknél a pontos és meg- 70 határozott hőfokra átszámított kimérés biztosítására kizárólag a mérőfolyadék állandóságát és hőtágulását használjuk fel. Az ilyen készülékeknél a toknak, teljesen összecsappantott, adolt esetben megfelelő 75 módon rögzített, helyzetbe való jutását, mint kritériumot, használjuk fel arra, hogy az egész folyadékmennyiség (eltekintve az állandó és előnyösen aránylag kicsi holttértől, amelyet a tokok közötti 80 összekötővezeték képez) a tokok közül egyikből kiszoruljon és egy másikba benyomuljon és ezért azt egyúttal az illető tokpárhoz tartozó összes szelepek átállításának kiváltásához használjuk fel. A 85 mérőfolyadék állandósága, amit előnyösen úgy biztosítunk, hogy a mérőfolyadék teréből átvezetéseket nem létesítünk, a kimérés pontosságát szavatolja és, ha olyan mérőfolyadékot használunk, amelynek hő- 90 tágulási együtthatója a kimérendő folyadékéval egyenlő vagy közel egyenlő, akkor ez uton — amint önként érthető — önműködő hőfokkiegyenlítést érünk el. Ha a holtteret nem lehet figyelmen kívül 95 hagyni, akkor az elméletileg helyes hőkiegyenlítés feltétele olyan mérőfolyadék választása, hogy egyrészt a mérőfolyadék hőtágulási együtthatója és másrészt a kimérendő folyadék hőtágulási együtthatója kö- 100 zötti viszony azon viszonnyal egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő, amely egyrészt a mérőfolyadék teljes térfogatának és a holttérnek különbsége és másrészt a mérőfolyadék teljes térfogata között áll fenn. 105 Ennek az elvnek alapján kiképezett készülékeket az 5—7. ábrák mutatnak. Az 5. és 6. ábrán vázlatosan bemutatott készülék két, egységgé összeépített (50) és (51) tar lányból áll, amelyekben egy-egy 110 harmonikaszerűen összenyomható (52), illetve (53) tok van. Az (50) illetve (51) tartányokon a vízszintes (54) közbenső fallal kél részre osztott (55) szekrény van, amelynek (56) alsótere a kimérendő fo- 115 lyadék (57) beeresztő-vezetékével, (58) felsőtere pedig az (59) kieresztő-vezetéK-kel van összekötve. Az (50), illetve (51)
