113617. lajstromszámú szabadalom • Lakat
MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍfl SZABADALMI LEIRAS 113617. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY Lakat. Szálkay László lakatosmester Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 23-ika. A gyakorlatban használatos, szúrókulccsal működtetett, ismert Yale-rendszerű zárszerkezetes lakatok bonyolult ós gondos megmunkálást igénylő szerkeze-5 tűk miatt költségesek. A találmány szerinti tömör lakat e hátránytól mentes és ezt úgy érjük el, hogy a lakat tömör testében csak öt hengeres furatot kell készítenünk, melyek közül kettő a szokásos, 10 egyenlőtlen szárú kengyelt veszi fel, illetve vezeti; a harmadikban az egyik ktngyelszárat elreteszelő, hengeres retesz és ennek működtető-rugója foglal helyet; a negyedikben a retesszel együttműködő, 15 hengeres dió és kulcsvezető pofák vannak; az ötödikben pedig a felszabadított lakatkengyel mozgását határoló pecek van megerősítve. A találmónvra jellemző továbbá, hogy az egyik furr.t1 . -°.n lévő re-20 teszt az arra merőleges furatoan forgatható dió azáltal gátolja meg hossztengelye körüli elfordulásában, hogy a retesz húrmenti síkkal metszett, melyre a dió homlokfala támaszkodik. Jellemző végül 25 a retesz mozgatása, ami úgy történik, hogy a diónak a retesz felöli vége a dió forgástengelyétől különböző távolságra eső két húrmenti síkkal a tengellyel párhuzamosan le van metszve, miáltal olyan 30 reteszmozgató váll keletkezik, mely a dió elforgatásával a kívánt reteszmozgást eredményezi. A dió forgatására a dióban mélyedések vannak, melyek a szúrókulcs végén lévő nyúlványok felvételére valók. 35 A találmánybeli tömör lakat példaképem kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel, melyen az 1. ábra a lakat hosszmetszete, a 2. ábra a reteszmozgató dió felül-, illetve alulnézete, a 40 3. ábra a diót és kulesvezető pofákat felvevő íuratot elzáró tárcsa nézete, míg a 4. ábra a kulcs nézetrajza. A hasábalakú, tömör (a) lakattestben öt furatot létesítünk. Ezek közül a (b) és (c) 45 furat az egyenlőtlen szárú (d) lakatkengyel két szárát veszi fel. A (b) és (c) furatokra merőleges (f) furatban a hengeres (g) retesz és ennek (h) nyomórugója foglal helyet. E furat szájnyílását egyébként 50 a rugó és retesz behelyezése után ismert módon betömjük. A hengeres (g) retesz mellső része a tengellyel párhuzamos síkkal le van metszve, úgy hogy lapos felület keletkezik, melyre a tömör lakattest 55 (i) furatában elhelyezett (k) dió homloklapja felfekszik és ezáltal a retesz elfordulását meggátolja. A (k) diónak a retesz felőli vége a dió forgástengelyével párhuzamos és ettől különböző távolságra eső 60 két síkkal való lemetszés révén olyan vállad alkot, mely a retesz működtetésére alkalmas. A (k) dió alsó lapjában (n) mélyedések vannak, melyekbe az (0) szúrókulcs megfelelő (p) nyúlványai hatolnak, 65 mikor is a dió a kulccsal úgy forgatható el, hogy a (g) retesz furatában a (h) nyomórugó ellenében hátramozog és a (d) lakatkengyel elreteszelése megszűnik. A lakatkengyelnek a tömör lakattestből való 70 kihúzásának mérvét az (r) pecek határolja, mely a lakattest (s) furatában van megerősítve. Az (i) furatban elhelyezett, hengerfelülettel és síklapokkal határolt, ismert ki- 75 képzésű kulcsvezető (t) pofákat (u) rugók
