113587. lajstromszámú szabadalom • Festőminta és eljárások annak készítésére

íAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 113587. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Festőminta és eljárások annak készítésére. Kálmán Márton, kereskedő, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi december hó 3-ika. Az ismert festőminták vagy más néven festőpatronok, festősablonok, szignáló sablonok, amelyek valamely vonal, folt, jel, szám, betű vagy bármely másfajta 5 ábra kivágott képének sokszorosítására valók, a kivágott képek folytonosságát azzal zavarják, hogy a belső körvonalak alakját viselő részeknek a külső körvonalak alakját viselő részekkel a festő-10 minta anyagából meghagyott, ki nem vágott, szalagszerű összeköttetésük van. E szalagszerű összeköttetések biztosítják, hogy a festőminta részei szét ne hulljanak. 15 Az alábbi leírásban a fentemlített különböző elnevezéseket röviden a festőminta gyűjtőszóval jelöljük. A festőmintáknak, akár papirosanyagbei, vagy vízhatlan patronanyagból, 20 vagy mint a láda-, illetőleg zsákszignáló minták legtöbbje: fómanyagból készüljenek is, —- közös hibája a részeket összetartó s a képek folytonosságát megszakító szalagrész vagy sávrész. Ez a tartó-25 sáv, bármily keskenyre készül is, ha elég széles ahhoz, hogy a festőminta részeinek széthullását többszöri használat ellenért? is biztosítsa, feltétlenül legalább olyan széles, hogy a tőle jobbra és balra felhor-30 dott s a kivágáson áthatolt festékmennyi ség alatta egybe nem folyik. Tehát a megfestett kép vonala vagy foltja nem folytonos, hanem a tartósáv helyén meg tört. 35 A találmány szerinti festőminta ezt a hátrányt úgy küszöböli ki, hogy a festőminta egyes részeit nem a festőminta anyagával tartja össze, hanem külön szálakkal, amelyek lehetnek fémhuzalból, 40 vagy textilanyagok fonalából, vagy oly más anyagból, amelynek szálai jelentősen vékonyak, de mégis egyrészt magas szakítási szilárdságúak, másrészt a festékanyagokkal szemben ellenálló képességük van. A találmány szerinti festőminta ré- 45 szeit azok nagyobb vagy kisebb alakja szerint sűrűbb, vagy kevésbé sűrű szálrendszerrel, amelyet az alábbiakban hálónak nevezünk, tartjuk össze. A találmány szerinti festőminta tehát készülhet 50 olyképen is, hogy a részeket egyes szálakkal, például varrás, ragasztás, forrasztás, kapcsolás, kötés, csomózás vagy hasonló módokon kötjük egymáshoz; de készülhet úgy is, hogy agy már kész hálóra 55 visszük rá a festőminta részeit és ezeket a részeket a hálón, például drótháló vagy drótszita, vagy hasonló anyagokon akár véglegesen, tehát ragasztva, odavarrva, vagy fémrészek esetében a dróthálóval 60 összeforrasztva, helyezzük el, — akár pedig cserélhető módon csak ideiglenes használatra kapcsolókkal, kampókkal és hasonlókkal rögzítjük, amely utóbbi esetben például a szignáló sablonok mint 65 festőminta alkalmazásakor: a számjegyek vagy betűk negatívjait képező részeket más számjegyek vagy betűk n.;gatlvjával cserélhetjük. A találmány szerinti festőminta szál- 70 rendszere, hálója vagy szitája célszerűen oly vékony szálakból készül, amely a festőmint'án keresztül bocsátott festékanyagnak lerakódását a festendő alapon meg nem akadályozza, illetőleg a szálak- 75 tói jobbra-balra lerakodó festék a kis vékonyságú folytonossági hiányokat a szálak helyén összefolyásával önműködően kitölti. így a találmány szerinti festőminta használata esetén a festett ábrák 80