113578. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

gekből összeállított, tekercselt rács esetéii csavarvonalszerű és szövött rács esetén sakktáblaszerűen osztott mintájú katódfelület keletkezik, mint azt a 3—5. ábrák 5 mutatják. A katódfelületet ily módon közvetett és közvetlen fűtésű katódáknál is kezelhetjük. A katóda emisszióképességének a felület meghatározott részére való korlátoló zását a katóda formálásának különleges módjával is elérhetjük. Oxidkatódák aktiválását általában ugyanis úgy végzik, hogy a katódfelületet alkalmas oxiddal, pl. bariumoxiddal borítják és 15 abból a példaképem esetben fémes báriumot választanak ki, amelynek jelenléte képesiti a katódát emisszióra. A formálofolyamatnál összekötik a rácsot az anódával és ezeket 50—100 Volt feszültségre 20 kapcsolják, mimellett az egész katódfeliiletet egyenletesen kezelik. — A találmány értelmében a formálást úgy végezzük, hogy az anódát az üzemi feszültséghez képest aránylag nagy pozítiv feszült-25 ségre, pl. 500 Voltra kapcsoljuk, míg a rácsot a, fűtött katódával kötjük össze vagy negatív potenciálra hozzuk. Így csak a katódfelület ama részeit aktiváljuk, vagyis a bariumoxidot fémes ba-30 riummá csak a katóda ama helyein alakítjuk, melyek nincsenek a rácsdrótok árnyékában. A közben megmaradó oxid emisszióképtelen. El járhat mik úgy is, hogy az egyen] e-35 tesen aktivált katódfelület ama részeit, amelyeken az emissziókénességet csökkenteni kívánjuk, emisszióképtelen anyagokkal, pl. cirkoniumoxiddal borítjuk. A katódfelület különböző eniisszió-40 képességét azonban a katóda és a vezérlőszervek különleges kialakításával is előállíthatjuk úgy, hogy azok a szokásos alakoktól teljesen eltérnek. Azt a követelményt ugyanis, hogy elektronemisszió 45 csak a rácsnyílásokkal szemben lévő helyekről induljon ki, úgy is kielégíthtjük, hogy a katóda hőmérsékletét ezeken a részeken magas értéken, azokon a helyeken pedig, ahol nem kívánunk elektronemisz-50 sziőt, alacsonyabb értéken tartjuk. Ugyanezt a hatást érjük el akkor is, ha a katódfelület ama részeit, amelyektől azt kívánjuk, hogy ne járuljanak hozzá a kisütési áramhoz, mélyedésekben rendez-55 zük el. így üregeket kapunk, melyekben elektrontértöltés keletkezik, az ú. n. tértöltéses fészkek, melyek további elektronok kilépését ezeken a helyeken megakadályozzák. A 6. és 7. ábrák a találmány szerint ki- 60 alakított elektroncsöveket mutatják. A 6. ábra két vetületben kettős triódát mutat, melyben a közvetett fűtésű lapos (11) katódiát (12) rudak kör tárcsaalakú (13) segédkatódán tartják. (14) és (15) ve- 65 zérlő elektródákat, (16) és (17) üreges henger alakú an ódákat jelölnek. Az ú. n. segédkatóda ueini fűtött, illetőleg alacsony hőfokon tartott és így nem emittáló fémtárcsa, melyet a zavartalan mezőelosz- 70 lás érdekében katódpotenciálon tartunk. A vezérlő hengerek és az anóda a kivitel: példában közvetlenül a (18) üvegbura belső fiaián rögzítettek és így azokat vezetőőanyag vékony csapadékából (pl. 75 ezüstből vagy grafitból) állíthatjuk elő. Természetesen lehetséges az is, hogy a (14, 15, 16) és (17) elektródákat üreges bádogernyőkként vagy áttört tárcsákként alakítjuk ki és pl. a (13) segédelektródán 80 rögzítjük. A 03) segédkatóda a (19) forrasztási helyen az üvegfallal összekötött. Ugyancsak az üvegen át vezetjük ki a katóda és a (14) és (15) vezérlő elektródák csatlakozó vezetékeit is, ez utóbbiakat a 85 (22, 23) helyen. A (16) és (17) anódák hozzávezetéseit (20) és (21) hivatkozási számok jelölik. Minthogy a katóda felületének a rácsokkal közvetlenül szomszédos részeit a hideg (13) segédkatóda ké- 90 pezi, rácsáram csak a rácsfeszültség relatíve 'nagy pozitív értékeinél indul meg. Ez az elrendezés ezenkívül az ismeretes elrendezésekkel ellentétben erős rázkődásokkal szemben is érzéketlen. 95 Triódákon kívül a 6. ábrában említett példa szerint árnyékoitrácsú csövek, tértöltésráccsal ellátott csövek vagy pentódák stb. is előállíthatók. Ilyen csöveknek az eddig szokásos felépítésű csövekkel 100 szemben az az előnye van, hogy kis pozitív feszültségek körzetében nemcsak a vezérlő elektróda, hanem valamennyi többi pozitív elektróda (tértöltésrács, árnyékolórács) az anóda kivételével, sem 105 vesz fel a katóda felől elektronáramot, ami az áramforrás kis terhelését és így annak olcsóbbodását jelenti. A találmány célját természetesen tárcsaalakú, több nyílással ellátott ve- no zérlő elektródával is elérjük, ha minden nyílásos szemben izzókatódát rendezünk el és a katódák közös síkjában lévő közt hideg segédkatódával töltjük ki. A 7, ábra ilyen elrendezést mutat példaképen 115 és szimmetrikus felépítésű lapos katódás árnyékoitrácsú csövet ábrázol vázlatosan.