113578. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

MAGYAK KIEÁLYI SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113578. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektroncső. Telefimken GeselLschaft für dralitlose Telegraphie m. t>. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi december hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 2-ika. A találmány elektroncsőre vonatkozik és célja a rácsáram csökkentése. Ismeretes, hogy elektroncsövek teljesítményét, főként oxydkatódák alkalmazá-5 sánál általában nem a katóda elektronbősége, hanem a pozitív rácsáram megindulása korlátozza. A találmány célja, hogy a rácsáram megindulásának kezde tét a vezérlő feszültség pozitív értékei 10 irányában eltoljuk. A találmány azon a kísérletilieg igazolt tényen alapul, hogy szokásos felépítésű elektroncsöveknél az elektronok taszítóereje egymás között még oly csekély, hogy az elektronáram 15 nem hasonlítható folytonosan áramló közeghez, hanem a geometriai elektronoptika törvényszerűsége szerint a vezérlő elektróda nyílásainak megfelelően elválasztott egyes sugárnyalábokra hull szét. 20 Ameddig a háromelektród ás cső vezérlőrácsának potenciálja negatív, valamennyi elektron az anódához tart. A vezérlőrács pozitív feszültsége esetén az elektronok egy részf a rácsfelületre jut. 25 Ez közvetlenül látható az 1. és 2. ábrákon feltüntetett erővonalak képéből. Ezek az ábrák sík felületű háromelektródás rendszert mutatnak, melyen az (1) katódfelületet (2) vezérlőrács és (3) anód a követi. 30 Az egy feszültségű (ekvipotenciális) felületeket (a)-val jelöltük, míg az elektronok pályáit (b) jelöli. Az 1. ábra a viszonyokat negatív előfeszültségű (2) rács esetén mutatja. Az ábrán látható, hogy a 35 kisiitőszakaszban csak olyan elektronsugárnyalábok vannak, melyek a katódától az anóda felé haladnak. 2. ábra azokat a változásokat mutatja, amelyek a rácselöfeszültség pozitív értékénél követ-40 keznek be. A negatív rácsfeszültségnél 45 50 meglévő sugárnyalábokhoz újabb nyalábok jönnek, melyeknek egy része a katódról kiindulva a rácsdrótokon végződik. Ezeket a sugárnyalábokat (c)-vel jelöltük. A pozitiv rácsfeszültség növelésénél újonnan keletkező oly elektronsugárnyalábok, melyek a pozitiv rácsáramokat adják, először nem az egész katódfelületről indulnak ki, hanem annak csak meghatározott és határolt részeiről. Ezek a részek kis pozitiv rácsfeszültségeknél kicsinyek, azonban a pozitiv rácsfeszültség növelésénél mindjobban növekednek, míg végül ha a rácsfeszültség az anódfeszült- 55 ség nagyságát elérte, gyakorlatilag az egész katódfelületre kiterjednek. A leadott anódáram-teljesítmény részére, tehát mindig csak az emittáló katódfelület egy része áll rendelkezésre. 60 A találmány értelmében a katódát úgy alakítjuk ki, hogy a katóda ama felületrészei, amelyeken alacsony pozitiv rácselőfeszültségnél a vezérlőrácshoz vezető erővonalak végződnek, nem emittálnak 65 elektronokat. Ezeket a részeket a 2. ábrán (4)-el jelöltük. így lehetővé válik a meredekség csökkenése nélkül a vezérlőrácsnak a pozitiv rácsfeszültségek körzetében a katóda elektronbőségének a ha- 70 táráig való kivezérlése. Az elektronok emisszióját nem kívánatos helyeken az elektródarendszerek szokásos kiviteleinél különbözőképen akadályozhatjuk meg, pl. azzal, hogy az emit- 75 táló anyagot a katódfelületen nem osztjuk el egyenletesen, hanem csak a rácsnyílásokkal szemben lévő helyekre viszsziik fel, úgy hogy pl. egymással párhuzamos rudakból alkotott rács esetén négyszö- 80